A felszíni és felszín alatti vizek terhelésében jelentős hányadot képvisel a tisztított kommunális szennyvíz.
Felszín alatti vízkészleteink védelme stratégiai feladat, mivel az ivóvízellátás mintegy 90%-a a felszín alatti vízkészletekből történik. A vízkészletek minőségét leginkább a mezőgazdasági, valamint a kommunális eredetű szennyező források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos, elszikkasztásos módja jelentős terhelést okozhat a felszín alatti vizekben.
A Víz Keretirányelv programjaival összhangban, az elmúlt évek feladata volt, és az elkövetkező évek fontos feladata lesz a települések csatornázási, szennyvíztisztítási létesítmények fejlesztéseinek folytatása.
A magyarországi szennyvíz elvezetés és tisztítás elmúlt 25 évi fejlesztései (1990-2014) Debrecen és térségének településeire is hatással voltak.
Debrecen, Hajdúsámson, Sámsonkert, Mikepércs, Sáránd, Ebes, Kismacs, Nagymacs csatornamű fejlesztésének beruházási programjai 2011. évben befejeződtek, eredményeként e szolgáltatást lakos-számra vetítetten ma már 96-98%-ot meghaladóan veszik igénybe.
A Debrecen és térségének településeiről összegyűjtött szennyvizeknek a mechanikai, biológiai tisztítása mellett a harmadlagos tisztítási fokozat működtetésével, az élővizek eutrofizációját (tápanyag fölösleg) okozó, az élővizek hasznosítási lehetőségét jelentősen befolyásoló szennyező anyagoknak – a nitrogén és foszfor vegyületeknek – az eltávolítása is megtörténik.
A tisztítási technológia első fokozatában a szennyvíz mechanikai tisztításon esik át, ahol a szilárd, úszó, lebegő és az ülepíthető anyagoknak fizikai leválasztása, eltávolítása történik.
A szennyvíztisztítás legkiterjedtebben alkalmazott műszaki megoldása az ún. eleveniszapos biológiai tisztítási eljárás- azaz a szennyvíztisztítás második fokozata.
A biológiai fokozatot a levegőztetés és a kapcsolódó fázisszétválasztás (víz és szilárd anyag) alkotja, melynek technológiai szempontból szükséges és elmaradhatatlan része az iszap recirkuláció (visszavezetés).
A szennyező anyagok eltávolításához a mikroorganizmusoknak oxigénre van szükségük. A levegőztető medencékben mennek végbe azok a biokémiai folyamatok, melyek során kolloid és oldott szerves szennyezést a mikroorganizmusok lebontják. A tápanyagokat a szervezet azért bontja le, hogy energiát nyerjen vele valamint a felépítő folyamatokhoz szükséges köztestermékeket vele állítsa elő.
A lebontás fő feladata az, hogy oxigénnek, mint egyfajta tápanyagnak hozzáadásával a nagy energiatartalmú redukált vegyületeket kis energiatartalmú oxidált vegyületekké alakítsa át. Ezáltal az oxidált vegyületek az élővizekben a későbbiekben oxigén szükségletet nem generálnak, így az oxigén igényes körülmények között élő szervezeteket nem veszélyeztetik.
A fő folyamattal párhuzamosan speciális feladatokra „szakosodott” mikrobák végzik a nitrogéneltávolítást, biológiai foszforeltávolítását.
A szennyvíziszap kezelés.
A szennyvíztisztítás folyamatában képződő szennyvíziszapnak (ülepített lebontó szervezetek, mikrobák fölös tömege) anaerob körülmények között történő stabilizálására kerül sor, miközben biogáz termelődik. A biogáz energia termelő eszközökben, berendezésekben villamos és hőenergia termelés mellett hasznosul.
A rothasztott, víztelenített szennyvíziszap komposztálás, mezőgazdasági hasznosítás céljából elszállításra kerül.
A debreceni szennyvíztisztítási technológia alkalmas a környezetvédelmi előírások teljesítésére. A víztisztításunk technológiai folyamatából távozó tisztított vízben a mérhető szennyezőanyag komponensek és azok koncentrációi megfeleltek a hatályos jogszabályi előírásoknak, amelyek a befogadó Tócó vízfolyás védelme érdekében lettek meghatározva.
2013-ban a szennyvíztisztító üzemünkben 15 millió m3 mennyiséget meghaladó szennyvíz került megtisztításra, a tisztítandó átlagos napi mennyiség több mint 41.000 m3 volt.
A szennyvízzel a tisztítóműbe kerülő kiemelt jelentőségű szennyezőanyagok, - szerves anyagok, a nitrogén és a foszfor tartalmú vegyületek - kerülnek eltávolításra.
2013. évben 6.567 tonna szerves anyaggal, 634 tonna nitrogénnel és 223 tonna foszforral szennyezett víznek tisztításakor a szerves anyagnak 99%-a, a nitrogén tartalomnak 95%-a, a foszfortartalomnak 85%-a került eltávolításra.
A szennyvíztisztítás során eltávolításra került szerves anyagok abban a 23.000 tonna szennyvíziszapban koncentrálódtak, amelynek elszállítása érdekében 2013-ban közel 5.000 teherautó fordulóra volt szükség.
Szennyvíziszap, mint értékes nyersanyagforrás.
A szennyvíziszap komposztálásra, illetve mezőgazdasági hasznosításra került. A komposzt, mint késztermék a növénytermesztésben értékes talajjavító és tápanyagpótló anyagként Biomass Super AKSD Komposzt néven kerül forgalmazásra, amely alapanyaga a Carmen Garden minőségi és prémium minőségű virágföldnek.
A szennyvízből évente eltávolított mintegy 630 tonna nitrogén és 220 tonna foszfor értékes tápanyagpótló anyag, mely döntően a szennyvíziszapban koncentrálódik. Egy tonna gabona termeléshez az egyéb tápanyagok mellett legalább 20 kg nitrogénre és 7 kg foszfor mennyiségre van szükség.
A szennyvíziszap rothasztásakor a debreceni szennyvíztisztító üzem iszapkezelő létesítményeiben 2013-ban 1,73 millió m3 biogáz termelődött.
A biogáz a gázmotorokban üzemanyagként hasznosult, ezáltal közel 4.000 MWh villamos, és mintegy 5.800 MWh hőenergia termelődött. Ez a termelt energia mennyiség lehetőséget biztosíthatna akár 1700 család éves villamos és hőenergia igényének fedezésére is.
2012. év végén üzembe helyezésre került egy 150 kW csúcsteljesítményű napelem park, amely 2013. évben összesen 181,3 MWh villamos energiát termelt.
A gázmotorokkal és a napelemekkel együtt megtermelt villamos energia a szennyvíztisztító üzem technológiai célokat szolgáló villamos energia igényét a 2013. évben 65%-ban fedezte.
