Cégtörténet

Debrecen város bővizű folyótól távol települt és így a legelemibb közegészségügyi szükségletet, a jó ivóvíz kérdését évszázadokon keresztül nem tudta megoldani. Ennek következtében gyakran pusztított a városban járványos betegség.

A város vízellátásának korai kiépítéséről nincsenek adataink. Valószínű, hogy a középkorban és a korai újkorban megfelelő számú és minőségű közkút nem állt rendelkezésre.

1830-as évek híres fúró mérnöke, Zsigmondy Vilmos munkásságának köszönhetően a XIX. század végére már 1200 artézi kút volt a városban.

Debrecen és környéke alatt jókora kiterjedésű vízzel telített kavics- és homokréteg található, s ez ellensúlyozza, hogy a város folyóvíztől távol települt. Az ivóvíz kiaknázásához azonban évszázadokon keresztül hiányzott a megfelelő technika és pénz, amely lehetővé tette volna a legelemibb közegészségügyi szükségletek kielégítését. A vízvezeték és az öblíthető csatornák kiépítését a lakosság mellett a korabeli orvosok is szorgalmazták, mondván: az egészséges ivóvíz „évente közel félezer lélek megmentését jelenti". Ezen felül „sűrű, kielégítő" locsolással az állandóan szállongó port is meg lehet kötni, nem is beszélve a sorozatos tűzvészek elleni védekezésről. A vezetékes víz hiánya mindamellett a városiasodásnak és az iparosodásnak is gátat vetett.

1913-ban felépült az első debreceni vízmű, s még ebben az évben megkezdődött az 1000 m³-es nagyerdei víztorony építési munkálata is. Elkészült mintegy 60 kilométernyi vízvezeték, amely napi 2000 m³ vízfogyasztást tett lehetővé.

Az első világháború idején megtorpant a rendszer kialakítása, a 20-30-as években azonban szinte havonta fejlődött, bővült a város vízellátása és csatornázása.

A második világháború okozta károk helyreállítása után felvetődött egy önálló vízgazdálkodási vállalat kialakításának a szükségessége. Az 50-60-as években a meglévő vízmű telep mellé még három épült. A város vízigénye ekkor már meghaladta a napi 55 ezer m³-t, így elengedhetetlenné vált a rétegvíz pótlása felszíni vízzel.

1976-ban helyezték üzembe a Keleti-Főcsatornára épülő vízkivételi művet, amely a város vízellátásának ma is mintegy egynegyedét adja.

A Debreceni Vízmű 1992-ben a városi önkormányzat tulajdonába került, 1995-ben pedig részvénytársasággá alakult. 2000. júliusa óta a tulajdonosi jogokat a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gyakorolja. 

2002-ben elkészült a víztermelő telepek teljes körű rekonstrukciója és automatizálása.

A víziközmű-szolgáltatást körülvevő jogszabályi környezet is jelentős változáson esett keresztül, így 2011. december 31.-én hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 2012. évtől a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el a törvényben meghatározott hatósági feladatokat. 2013. február 27.-én megjelent a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet.

2013. október 7.-én a Debreceni Vízmű Zrt. az elsők között kapta meg a 1832/2013. határozatszámú működési engedélyét, mely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent víziközmű-szolgáltatás nyújtására az engedélyben meghatározott ellátási területen.

2013. október 31.-én a Debreceni Vízmű Zrt. és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megkötötte a megállapodást a közművagyon tulajdonjogának térítésmentes átadásáról a Vksztv. 79. § (2) alapján a víziközmű-szolgáltatási törvény és a kormányrendelet előírásának megfelelően a DMJV Önkormányzat Közgyűlésének jóváhagyásával.

2014. november 27.-én az ISPA program keretében csatornázott szomszédos 4 település (Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs, Sáránd) szennyvíz-szolgáltatásának átvételéről megállapodás született.

2015. április 1.-én 22, Debrecen közigazgatási határain kívüli település közüzemi ivóvíz ellátását vette át a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt-től (Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bihartorda, Bojt, Ebes, Esztár, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hencida, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Mikepércs, Monostorpályi, Nagykereki, Pocsaj, Sáránd, Szentpéterszeg, Told).

2015. november 1-től a Debreceni Vízmű Zrt. látja el Pocsaj és Esztár szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint Monostorpályi és Hajdúbagos szennyvízelvezetés szolgáltatási tevékenységét is az újonnan épült létesítmények működtetésével.

2015. november 17.-én a MEKH 5847/2015. számú engedélyező határozata egységes szerkezetbe foglalva módosítja a korábbi működési engedélyt.

2016. augusztus 17.-én a MEKH hivatalból indult eljárás keretében a Debreceni Vízmű Zrt. részére Szolgáltatói Engedélyt adott ki, 4073/2016. határozatszámmal.

2016. október 7.-én megkaptuk a MEKH működési engedélyét Pocsaj, Esztár, Monostorpályi és Hajdúbagos településeken szennyvíz szolgáltatási tevékenység végzésére.

2016. december 21.-én megkaptuk a működési engedélyeket a MEKH-től a 8 település 14 víziközmű rendszerére:

• Derecske: ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás
• Hajdúszovát: ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás
• Hosszúpályi (és Hosszúpályi-Sóstó): ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás
• Létavértes (és Létavértes-Cserekert): ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás
• Konyár: ivóvíz szolgáltatás
• Kokad: ivóvíz szolgáltatás
• Kismarja: ivóvíz szolgáltatás
• Tépe: ivóvíz szolgáltatás

2018. december 20.-án megkaptuk a működési engedélyeket a MEKH-től újabb 6 településre, 11 víziközmű rendszerre vonatkozóan:

1826. – Ásott kút vizének bevezetése a Nagyerdőről cserépcsöveken. Terv maradt.
1841. – sikeres artézi kút fúrás
1886-91.– 837 m-es artézi kút fúrása
1893.– Központi Vízmű létesítése – első vízmű: 12 db kút, 1.000 m³-es víztorony, 60 km vízvezeték, 16 órás üzemidő, 2.000 m³/napos kapacitás
1914. – Vízvezetéki Szabályrendelet
1922. – további 6 db kút létesítése
1928. – 71 km-es vízhálózat
1931. – víztisztítás 6 db szűrőhengerrel
1933. – kútkompresszorozás megkezdése
1944. – 88 km-es vízhálózat, 8.000 m³/napos kapacitás
1949. – Debreceni Vízmű és Csatornamű Vállalat
1950. – I. számú vízmű telep üzembe helyezése (15.000 m³/napos kapacitás)
1955. – II. számú vízmű telep üzembe helyezése (13.000 m³/napos kapacitás)
1960. – 158 km-es vízhálózat
1963. – 3.000 m³-es víztorony építése
1967. – IV. számú vízmű telep üzembe helyezése (14.000 m³/napos kapacitás)
1974. – új I. számú vízmű telep
1976. – vízkivétel a Keleti-főcsatornára települt Felszínivíz Tisztítóműből
1980. – 356 km-es vízhálózat, 800 m-es fővezetéki rendszer kiépítése
1982. – a II. számú vízmű telep is fogad felszíni vizet a Keleti-főcsatornából
1986. – a II. számú vízmű telepen 11 db új kút, az új szűrőterem és szivattyúház üzembe helyezése
2002. – az I., II. és IV. számú vízmű telepek teljes rekonstrukciója és az automatizált üzemeltetés beindítása
2013. – a teljes ivóvíz gerinchálózat 798 km hosszú
2017. – a teljes ivóvízhálózat hossza 1 391 km,

1823.– első boltozatos csatorna
1826.– első összefüggő városi csatornahálózat
1876. – az egész városra kiterjedő csatornahálózati terv
1914. – Csatornázási Szabályrendelet
1924. – Engedélyokirat szennyvíztisztító telep létesítésére
1928. – 71 km-es csatornahálózat
1944. – 77 km-es csatornahálózat
1946-47. – a II. világháborúban megrongálódott csatornaszakaszok kijavítása
1948. – 2 db földmedrű utóülepítő medence kialakítása a szennyvíztisztító telepen
1952-65. – Déli sori főgyűjtő építése
1965-70. – Lovász-zugi tórendszer kialakítása
1960. – 91 km-es csatornahálózat
1967. – Konzervgyári főgyűjtő építése
1980. – mechanikai szennyvíztisztító próbaüzeme
1981. – szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása
1994. – a biológiai szennyvíztisztító üzembehelyezése
1997-98. – Iszapvonal fejlesztése, rothasztó tornyok építése, I. és II. gázmotor üzembe helyezése
1999. – III. sz. gázmotor üzembe helyezése, homokfogó rekonstrukciója
1999-2000. – biológiai műtárgy bővítése, intenzifikálása
1995-2003. – saját forrásból és banki hitelből megvalósított csatornahálózat bővítési program keretén belül a csatornahálózat hossza 143 km-rel bővült.
2005-2011. – ISPA projekt, mely keretében agglomerációs települések kerültek becsatolásra a debreceni viziközmű hálózatba, Debrecen nem csatornázott területein csatornaépítési beruházás valósult meg, az egyesített rendszerű csatornák egy része szétválasztásra került, valamint egyes csatornaszakaszok rekonstrukciója valósult meg. Ennek eredményeként 975,7 km-re növekedett Debrecen város szennyvízelvezető hálózatának hossza.
2017.– a teljes csatornahálózat hossza 1 055 km.