A víztornyok a vízellátó rendszer szerves részét képezik és változatos formájukkal lenyűgöző építményként magasodnak felettünk, bárhol is járunk a világban. Segítségükkel nagy mennyiségű ivóvizet lehet egyidejűleg tárolni és a közlekedő edények elve alapján magasabb épületekben, ill. nagyobb távolságra is lehet biztosítani a fogyasztók részére a folyamatos, megfelelő mennyiségű és nyomású ivóvizet.
Az első víztorony. Debrecen közműves ivóvízellátása 1913-ban kezdődött, de városunk első víztornya nem a közcélú ivóvízellátás érdekében épült. Ugyanis a volt Vagongyárnak (későbbi Járműjavító) a ma Faraktár utcán lévő telkén alakítottak ki azt a vízműtelepet, melynek mélyfúrású kutjainak egy része a mai is használt vízadó kőzetekből termelte a vizet. A kitermelt és vastalanított vizet abban a téglaépítésű víztoronyban tárolták, mely ma is látható a Vágóhíd utcáról a volt stadion felé nézve. A figyelmesebb szemlélődők a Faraktár utcai felüljárón a városból kifelé vezető szakaszon haladva és jobbra nézve láthatják meg a jellegzetes 125 éves víztornyot.
A második víztorony. Debrecen közműves ivóvízellátása 1913-ban kezdődött a mai Balmazújvárosi úton épített első vízművel. Az ivóvizet 60 km hosszú vízvezetéken keresztül jutották a fogyasztókhoz. Az un. „kupolás vízmű” 1000 m3 víz tárolására képes és 20 m magas un. kupolás víztorony üzembe helyezésével kezdődött. Ekkoriban naponta 2000 m3 vizet termeltek a mélyfúrású kutakból és a város lakosságának 1/5-öde jutott ivóvízhez. 1955-ben elkezdte működését a Nagyerdőn lévő 2. sz. vízmű, majd 1961-ben a város keleti részének vízellátása érdekében a harmadik vízmű lépett szolgálatba. A megnövekedett vízigények az akkor közel 50 éve üzemelő nagyerdei víztoronynál sokkal nagyobb mennyiségű víz tárolását igényelték.
A z 1960-as évek elején tovább nőtt Debrecen lakosszáma és a lakóházak is egyre magasabbak lettek. A korábbi 5 szintes épületek (pl. Libakert, Erzsébet és majd a Dobozi utcai lakótelep) után az új építési módszerekkel 10 emeletes, vagy annál magasabb társasházakat és lakótelepeket is lehetett építeni és a legfelső szinten is biztosítani kellett a megfelelő minőségű, mennyiségű és – nyomású vizet.
A harmadik víztorony. Debrecen ivóvízellátásában kulcsfontosságú víztorony a Dobozi lakótelepen épült. Olyan víztornyot álmodtak meg a tervezők, mely már 3000 m3 vizet tárolt és több mint 40 m magasan, ami az alapnyomást 4 bar-ral emelte (10 m magas vízoszlop 1 bar nyomást jelent). A csúszózsalus technológiával épített víztorony építése során a kivitelező a statikai számításokat figyelmen kívül hagyva sajnos többször is eltért a tervektől. A 12 db teherbíró pillér az építéskor megcsavarodott, amit sikerült ugyan javítani, de ez időveszteséget okozott. Végül 1963 karácsonya előtt egy nappal üzembe állt a 44,5 m magas építmény. A víztoronyban 2 db medence található, melynek külső és belső medencéi un. tóruszos (azaz fánk alakú) kialakításúak és térfogatuk 1400 m3, ill. 1600 m3.
Érdekességek:
- a toronyba csak gyalog lehet feljutni a torony közepében elhelyezett hengerben lévő csigalépcsőn – aki pl. vízmintát vesz, karbantartási munkát végez, minden felszerelést maga visz a 206 lépcsőn
- a maximálisan tárolt 3000 m3 vízmennyiség 3 millió liter, ami 3 millió db egyenként 1 deciméter élhosszúságú plexi kockában fér el. Ha nagyon vékony plexiből készítenénk ezeket a „vízkockákat”, akkor egymás után rakva 3000 km hosszú lenne. Ezt a kockasort a víztoronytól kezdve eljutnánk pl. Londonig és vissza.
- a teljes víz és medence tömeg (beton és betonvas) 15.000.000 kg, ami 9.375 db négy emberrel teli, vagy közel 10.000 db utas nélküli kiskategóriájú japán autót jelent
- a torony tetejéről tiszta időben még a Mátra, ill. a Bihari-hegység is látható
- a víztorony vízhálózatra gyakorolt hatása a toronytól kb. 3 km-re lévő Tócóskertben is érezhető, mert egy 9 évvel ezelőtti István úti vízcsőtörésnél az akkor tárolt mintegy 1200 m3 vízmennyiség alig 15 perc alatt elfolyt
- a víztorony un. töltő-ürítő rendszerű, azaz vagy tölt (kisebb vízfogyasztási időszakban, leginkább az este-hajnal időszakban), vagy ürít, azaz a tárolt vizet a vízigényeknek megfelelően szabályozzák
- a víztorony teljes töltöttségét a volt Meteor mozi felé vezető gyalogátkelő mellett lévő csatornafedlapon keresztülszivárgó víz is jelzi akkor is, ha a mérőműszerek nem működnek
- 2021-ben is ez a három vízműtelep látja el ivóvízzel Debrecent, a vízellátó gerincvezeték hossza 817 km, a benne egy időben tárolt víz térfogata 30786 m3. A vízellátó rendszer a kiemelkedő fontosságú eleme a fennállásának (szó szerint) 57-dik évében lévő víztorony.
Ujlaki Péter
hidrogeológus mérnök
Képek: MTI /Magánarchívum
