Az elmúlt napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott annak a kutatásnak a publikációja melyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentett meg a magyarországi vezetékes víz ólomtartalmáról.
(https://tudomany.hu/cikkek/milyen-az-ivoviz-magyarorszagon-109563)
A terjedelmes írásból sok részletet idéztek a sajtó munkatársai, ami a lakosság egy részében aggodalmat keltett. A félreértések tisztázása érdekében néhány fontos információt szeretnénk megosztani felhasználóinkkal.
Az Európai Unió szabályozása szerint 1998-ig az ólom megengedett koncentrációja az ivóvízben 50 µg/l volt. A kutatási eredmények alapján született meg a döntés, hogy öt éven belül 25 µg/l-re, majd tíz év alatt 10 µg/l-re kell csökkenteni a megengedett koncentrációt. Az új 10 µg/l határérték 2013. december 25-én lépett érvénybe. Az új határértékeknek való megfelelés vizsgálatára kutatási projektet indított az Országos Közegészségügyi Központ. Az összefoglaló elérhető: (https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf)
A vizsgálat megállapította, hogy országosan, a közüzemi vezetékes ivóvíz esetében a határérték feletti ólom tartalom csak a vizsgált minták 1-2%-ban volt határérték felett.
A debreceni ivóvíz hálózaton 50 db. kijelölt vizsgálati ponton közel 600 mérési eredmény alapján, két alkalommal mértek határértéket meghaladó koncentrációt, ami 99,64%-os megfelelőséget jelent. A minták döntő többségében a műszerek alsó mérési határán mozgott az ólom tartalom (átlag: 2,3 µg/l)
A vizsgálatok kiterjedtek ezt követően a felhasználók belső hálózatára is, ahol már nem volt ilyen megnyugtató az eredmény. A csapok megnyitását követő azonnali vízminták jelentős számában mértek határérték feletti ólom koncentrációt, de a kifolyóztatás utáni mintákban már jelentősen csökkent a kifogásolható vizsgálatok száma. Ezek alapján született az a feltételezés, hogy az 1945 előtt épült épületek belső hálózatain az ólom koncentráció meghaladhatja a határértéket. A sajtóban megjelent térképek, nem a konkrét mérési eredmények alapján jelölték meg a városrészeket, hanem az épület kora alapján tüntették fel a lehetséges problémás helyeket.
A debreceni ivóvízhálózaton 99.381 vízbekötés létesült. A 2017.évi felmérések eredményeként, 508 helyen lehet olyan vízbekötés, ahol még ólomvezeték található. Az épületeken belüli ólomcső használatról nincs felmérés, de joggal feltételezzük, hogy az épületkorszerűsítések során az ólom vezetékek mennyisége lényegesen kevesebb, mint amennyi az építéskori állapotban volt. A Debreceni Vízmű Zrt. Debrecenben és a térségi településeken is, a vezetékrekonstrukciós munkái során, valamint a hibahelyek megszüntetésekor folyamatosan cseréli ki a régi bekötéseket, így az ólomcsövek a közüzemi hálózatban néhány éven belül teljesen megszűnnek.
Mit kell tennie, mit tehet a felhasználó az ólomkoncentráció csökkenetésére?
Elsődleges beavatkozás lehet, hogy épületen belül vizsgájuk meg a csapok bekötéseit, hogy azok mikor, milyen anyagból készültek. Ha az elmúlt 20-30 évben már volt valamilyen beavatkozás a belső hálózaton, akkor jogosan lehet feltételezni, hogy az ólomcsöves bekötések már megszűntek. Ha még létezik ólomcsöves csapbekötés, akkor sem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, mert a debreceni ivóvíz összetevői alapján hajlamos a vízkőképződésre, így a vízkő bevonat nagymértékben akadályozza az ólommal való érintkezést, beoldódást. A végső megoldást azonban a belső hálózatok felújítása lenne. Az esetleges ólom koncentrációt úgy ki lehet átmenetileg csökkenteni, hogy az ivóvizet nem közvetlenül a csap kinyitásakor használjuk, hanem 1-2 percig hagyjuk a csapot kifolyni, és csak ezt követően használjuk a vizet. Azoknál a csapoknál, ahol rendszeresen nagyobb mennyiségben fogyasztunk vizet, ott a kifolyóztatásra nincs szükség. Érzékenyebb fogyasztóknál néha előfordul, hogy a csapvizet forrás után fogyasztják. Az ólomtartalom csökkentésére ezt a megoldást nem ajánljuk. A piacon többféle házi víztisztítót is ajánlanak a felhasználók részére. Az ólomkoncentrációt érdemben, és tartósan csak a fordított ozmózisos berendezések tudják csökkenteni. Ezeknek a berendezések a beszerzési, és üzemeltetési költsége azonban összemérhető egy részleges felújítás költségével. Szakszerűtlen, hiányos szervizelésük komolyabb vízminőségi problémákhoz is vezethet.
Amennyiben a felhasználó pontosan szeretné tudni, hogy az épületén belül milyen mértékű az ólom koncentráció, akkor ingyenes laborvizsgálatot igényelhet a területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályától az @ elérhetőségen.
A Debreceni Vízmű Zrt. alapfeladata, és a jövőben is vállalt küldetése, hogy a felhasználóink igényét ne csak vízmennyiségben, hanem vízminőségben is kielégítsünk, a jogszabályokban megkövetelt előírások maximális betartásával. Az ivóvíz a legjobban, leggyakrabban ellenőrzött élelmiszer, amire a fogyasztói bizalom épül. Ennek a bizalomnak a megőrzésén, megerősítésén dolgozunk nap mint nap. Köszönjük az eddigi bizalmat, számíthat ránk minden fogyasztónk a jövőben is.
