Debrecen közműves ivóvízellátásának 110 éves története a mai Balmazújvárosi úton kiépített első vízművel, a 60 km hosszú vízvezeték rendszerrel és a hozzá tartozó, 1000 m3 víz tárolására képes és 20 m magas un. kupolás víztorony üzembe helyezésével 1913-ban kezdődött. Ekkor naponta 2000 m3 vizet termeltek a mélyfúrású kutakból és a város lakosságának 1/5-öde jutott ivóvízhez.
1955-ben a második vízmű is működésbe lépett a Nagyerdőn, 1961-ben a város keleti részének vízellátása érdekében újabb vízmű kezdte működését a Vámospércsi úton. A megnövekedett vízigények az akkor közel 50 éve üzemelő nagyerdei víztoronynál sokkal nagyobb mennyiségű víz tárolását igényelték.
Az új és magas betonlábakra helyezett betonmedence (ez valójában a víztorony) feladata lett a vízmennyiség és a közlekedő edények elvének alapján a toronyhoz közeli területen a nagyobb víznyomás biztosítása is.
Ne feledjük, hogy az 1960-as évek elején tovább nőtt Debrecen lakosszáma és a lakóházak is egyre magasabbak lettek. A korábbi 5 szintes épületek (pl. Libakert, Erzsébet és majd a Dobozi utcai lakótelep) után az új építési módszerekkel 10 emeletes, vagy annál magasabb társasházakat és lakótelepeket is lehetett építeni. A legfelső szinten is biztosítani kellett a megfelelő vízmennyiséget és – nyomást.
1961-t írtunk, amikor már tervezték az új víztornyot. Az addigi üzemeltetési tapasztalatokat is figyelembe véve a Dobozi lakótelepet jelölték ki az új víztorony helyének és a tervezők olyan víztornyot álmodtak meg, mely már 3000 m3 vizet tárolt több mint 40 m magasan, ami az alapnyomást 4 bar-ral emelte (10 m magas vízoszlop 1 bar nyomást jelent). A csúszózsalus technológiával épített víztorony építése során a kivitelező a statikai számításokat figyelmen kívül hagyva sajnos többször is eltért a tervektől. A 12 db teherbíró pillér az építéskor megcsavarodott, amit sikerült ugyan javítani, de ez időveszteséget okozott. Végül 1963 karácsonyára ( 1963. december 23-án) üzembe állt a 44,5 m magas víztorony, melynek külső és belső medencéi un. tóruszos (azaz fánk alakú) kialakításúak és térfogatuk 1400 m3 ill. 1600 m3.
2018-ban is a három vízműtelep látja el ivóvízzel Debrecent, a vízellátó gerincvezeték hossza 796 km.
További érdekességek a víztoronyról:
- a toronyba csak gyalog lehet feljutni a torony közepében elhelyezett hengerben lévő csigalépcsőn – aki pl. vízmintát vesz, karbantartási munkát végez, minden felszerelést maga visz fel
- a lépcsők száma 196 db – (a cikk szerzőjének számolása)
- a maximálisan tárolt 3000 m3 vízmennyiség 3 millió liter, ami 3 millió db egyenként 1 deciméter élhosszúságú plexi kockában fér el. Ha nagyon vékony plexiből készítenénk ezeket a „vízkockákat”, akkor egymás után rakva 3000 km hosszú lenne. Ezt a kockasort a víztoronytól kezdve eljutnánk pl. Londonig és vissza.
- a teljes víz és medence tömeg (beton és betonvas) 15.000.000 kg, ami 9.375 db négy emberrel teli, vagy közel 10.000 db utas nélküli magyar gyártmányú, japán autót jelent.
- a torony alatt a Bocskai Általános Iskola van és e sorok írója (akárcsak a mai iskolások) a sportpályán a torony felé futva igazi (ma már azt mondjuk: adrenalinos) élményekkel gazdagodott, ráadásul ingyen. A játék neve: fuss a torony felé – olyan, mintha rád dőlne. (természetesen sosem dől le).
- a víztorony hatása a toronytól kb. 3 km-re lévő Tócóskertben is érezhető, mert egy 6 évvel ezelőtti István úti vízcsőtörésnél az akkor tárolt mintegy 1200 m3 vízmennyiség 15 perc alatt elfolyt-
- a víztorony un. töltő-ürítő rendszerű, azaz vagy tölt (kisebb vízfogyasztási időszakban, leginkább az este-hajnal időszakban), vagy ürít, azaz a tárolt vizet a vízszükségletnek megfelelően kell szabályozni
- a víztorony teljes töltöttségét a volt Meteor mozi felé vezető gyalogátkelő mellett lévő csatornafedlapon keresztül szivárgó víz is jelzi akkor is, ha a mérőműszerek nem működnek
- 2018-ban is a három vízműtelep látja el ivóvízzel Debrecent, a vízellátó gerincvezeték hossza 796 km és ennek a rendszernek a kiemelkedő fontosságú eleme a víztorony (vízmennyiség, víznyomás).
A fennállásának (szó szerint…) 55. évfordulója után is biztosan számíthatunk erre a korát megelőző megjelenésű 12 lábon álló víztoronyra.
Ujlaki Péter
Vízgazdálkodási és ügyeleti csoportvezető
Hidrogeológus mérnök
Képek: Ujlaki Tamás és Ujlaki Gábor + MTI fotók
