52/513-513
4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
[Skip to Content]

Hírek

26
Mar

Összefoglaló a csatornahálózat üzemeltetéséről

2015-03-26 08:34

Debrecen szennyvízelvezető hálózata

A város területén képződő szenny- és csapadékvíz elvezetésére az elvezetett vizek eredetét tekintve három fajta rendszer épült ki és üzemel egyidejűleg:

1./ Egyesített rendszerű szennyvízelvezető hálózat, amelyben a gyűjtőterületen képződő szenny- és csapadékvizek ugyan azon vezetékhálózatban kerülnek elvezetésre a település szennyvíztisztító telepére.
2./ Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózat, amelyben a gyűjtőterületen képződő, csapadékot nem tartalmazó szennyvizek kerülnek elvezetésre a település szennyvíztisztító telepére.
3./ Elválasztott rendszerű csapadékelvezető hálózat az élővízfolyásokba tisztítás nélkül közvetlenül bevezethető csapadékvizek elvezetésére.

Részvénytársaságunknak nem feladata a csapadékvízelvezető hálózat üzemeltetése.

A debreceni szennyvízelvezető hálózat alapvezetékeinek tervezésénél és kivitelezésénél fontos szempont volt a terep természetes lejtési adottságainak kihasználása annak érdekében, hogy az elvezetendő szennyvizet minél kisebb energia és költség ráfordításával, lehetőség szerint átemelés nélkül, gravitációs csatornahálózaton keresztül lehessen eljuttatni a szennyvíztelepre Ezt a követelményt a múlt század első és második évtizedében a történelmi belváros szennyvízelvezetésére kivitelezett és üzembe helyezett egyesített rendszerű csatornahálózat esetében maradéktalanul sikerült betartani annak ellenére, hogy Debrecen alapvetően síkvidéki város.

A város további folyamatos fejlődése újabb területeken tette szükségessé a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését. Az 1970-es évek közepén bekövetkezett első „energiaár-robbanásig” többnyire egyesített rendszerű szennyvízcsatornák épültek. Ezt követően főleg az időközben kiépült mechanikai, majd biológiai tisztítótelep hatékonyabb működtetésének kényszere, a környezetvédelem fejlődése, a település még csatornázatlan területeinek a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebb természeti adottságai együttesen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózat fejlesztését segítette elő. Ennek az iránynak az elmúlt két évtizedben (1995-2012) két jelentős szennyvízcsatorna-hálózatfejlesztési beruházása eredményeként fejeződött be a város mai, szennyvízelvezető hálózatának kivitelezése és üzembe helyezése.
A fejlesztések nem csak Debrecent, hanem a városhoz csatolt településrészeket is érintették. Így valósultak meg  Pallag, Józsa, Kismacs és Nagymacs csatornázása is. Jelenleg a csatornahálózati lefedettség 98%-os, ami megfelel az Uniós nagyvárosok átlagának.

Néhány adat a szennyvízelvezető hálózatról:

Gyűjtővezetékek (gerinc) összes hossza:     611,5 km

Ebből:

- egyesített rendszerű gravitációs szennyvízcsatornák:        162,6 km
- elválasztott rendszerű gravitációs szennyvízcsatornák:     388,8 km
- elválasztott rendszerű szennyvíz nyomóvezetékek:               60,1 km

Átmérők

- gravitációs csatornák:     Ø 150 – 2900 mm
- nyomóvezetékek:         Ø 63 – 500 mm

Bekötővezetékek összes hossza:         361,7 km

Ebből:

- egyesített rendszerű gravitációs szennyvízbekötések:          50,4 km
- elválasztott rendszerű gravitációs szennyvízbekötések:     309,4 km
- elválasztott rendszerű nyomott szennyvízbekötések:               1,9 km

Átmérők

- gravitációs bekötések:     Ø 110 – 800 mm
- nyomott bekötések:          Ø 40 – 200 mm

A mélyfekvésű gyűjtőterületekről többnyire a helyi gravitációs hálózatok által összegyűjtött szennyvíz hálózati szennyvízátemelőkbe folyik, ahonnan a beépített búvárszivattyúk (átemelőnként 2 v. 3 db búvárszivattyú 2,5–63 kW teljesítmény-tartományban) továbbítják a csatlakozó nyomóvezetékeken keresztül a legközelebbi elérhető gravitációs gyűjtőterület kijelölt tisztító aknájába.

Vannak a városnak olyan, szintén kedvezőtlen földrajzi adottságú területei, ahonnan kis teljesítményű, házi szennyvízátemelők (0,9–2,2 kW teljesítmény-tartományban) juttatják nyomóvezetékhez vagy gravitációs csatornához csatlakozva a gyűjtővezeték-hálózatba a szennyvizet.

Az átemelővel ellátott szennyvízgyűjtő hálózatok kivétel nélkül elválasztott rendszerként lettek megtervezve és kivitelezve, ezért azok gyűjtőhálózataiba csapadékot semmilyen formában nem szabadna bevezetni.

Szennyvízátemelők:

- hálózati szennyvízátemelők:     68 db
- házi átemelők:                          147 db

A 2012-ben befejezett csatornahálózat-fejlesztési beruházás – közismertebb nevén az ISPA program – keretében nem csak új csatornák épültek, hanem a már 1914-ben üzembe helyezett, közel 100 éves, leromlott állapotú belvárosi csatornahálózat és a vele egykorú Szoboszlói úti főgyűjtő csatorna jelentős részének felújítása bekötővezetékekkel együtt 81,2 km hosszban is megtörtént.

I. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetésének napi feladatai

1./ Az üzemeltetett 973,2 km össz. hosszúságú vezetékhálózatból a társaságunk rendelkezésére álló 6 db. speciális csatornatisztító munkagépekkel 179 km hosszúságú vezeték gépi tisztítását végeztük el.

2./ Ezen kívül a rendszeres hálózatvizsgálatok megállapításai alapján további 12 km gyűjtővezetéket öblítéssel tisztítottunk.

3./ A 68 db  hálózati szennyvízátemelő teljes takarítását 3 alkalommal végeztük el, de a berendezések 1/3-ánál hibaelhárítás keretében gyakoribb tisztítást is végeztünk.

4./ A 147 db „kis” szennyvízátemelőt 2014-ben 4 alkalommal kellett kitakarítani.

Az átemelők tisztításánál szintén igénybe kell venni a kombinált csatornatisztító munkagépeket a munkavégzés szükséges minőségének biztosítása érdekében.

5./ További jelentős idő és munkaerőigényes tevékenység a 68 db hálózati szennyvízátemelő területének rendszeres gyomtalanítása, karbantartása, amit 2014-ben négy alkalommal végeztünk el.

II. Hibaelhárítások

Duguláselhárítások:

- Gravitációs gyűjtővezeték dugulásának elhárítása:           189 db
- Gravitációs bekötővezetékek dugulásának elhárítása:        52 db
- Egyesített rendszeri víznyelők dugulásának elhárítása:    206 db

Átemelők hibaelhárításai:

- Hálózati szennyvízátemelők összesített hibaelhárítása:    658 db
- „Kis” szennyvízátemelők összesített hibaelhárítása:          160 db

Építőipari jellegű hibaelhárítások:

- Bekötővezetékek javítása:                             20 db.
- tistítóakna javítása:                                         50 db.
- egyesített rendszeri víznyelő javítása:         35 db

III. Felújítás

2014-ben a Monostorpályi út és Vécsey utca kereszteződésében lévő csatornahálózati csomópont felújítása volt a legjelentősebb munka. Talán nem köztudott, de itt csatlakoznak a 80 cm belső átmérőjű, folyamatosan jelentős vízhozammal terhelt Konzervgyári főgyűjtő csatornához a Vécsey utcai és a Mikepércsi út irányából érkező Monostorpályi úti, szintén jelentős vízhozamú csatornák. Mivel mind az egyesítő műtárgy, mind pedig az érkező vezetékek betonkorrózió miatti tönkremenetele nem tette lehetővé a kitakarás nélküli felújítást, csak a több hónapig tartó, jelentős forgalomtereléssel járó átépítéssel lehetett a feladatot elvégezni. A munkák során elkészült új csatornaszakasz 60 m NA 400 kőagyag vezetékből, és 32 m NA 400 KPE vezetékből valamint 2 új aknából áll.

A megbízott vállalkozó által elvégzett munkálatok teljes időtartamára a Csatornahálózati Üzem saját eszközeivel biztosították mind a lakosság, mind pedig a keleti iparterület üzemeinek zavartalan szennyvízelvezetését, így egyáltalán nem volt szükség a szennyvíz-elvezetés akadályoztatása miatti vízkorlátozás bevezetésére.

A beruházás értéke 45.5 millió Ft volt.

A szennyvízcsatorna fontosabb üzemviteli tapasztalatai

A csatornahálózati üzem által évtizedek óta rendszeresen végzett hálózatvizsgálati, karbantartási és hibaelhárítási tevékenységünk alapján megállapítható, hogy a múlt század 90-es éveinek elejétől kezdődően végbement gazdasági átalakulás jelentős hatással volt az ivóvízhasználati szokásokra is, amely közvetlenül befolyásolja a felhasználók által a közcsatorna-hálózatba vezetett szennyvíz mennyiségét és minőségét is. Közvetve pedig jelentős a hatása a rendszer elemein végzendő karbantartási munkákra, illetve a fellépő meghibásodások okaira, fajtáira.

A 90-es évek előtt csapadékmentes időben sem volt ritka a közüzemű szennyvízcsatorna-hálózaton elvezetett napi 80–90.000 m3 szennyvízmennyiség. Ez 1992-től kezdődően részben a helyi ipar jelentős mértékű visszaesése, részben pedig a gazdasági okokra visszavezethető takarékos vízhasználat egyre jelentősebb elterjedése oda vezetett, hogy ma már száraz időben mindössze átlagosan napi 35 – 37.000 m3 szennyvíz elvezetéséről kell gondoskodni. A felhasznált víz mennyiségének csökkenési arányánál ugyanakkor jóval kisebb mértékben csökkent a szennyvízben lévő ülepedőképes szilárd anyagok aránya. A két körülmény együttesen azt eredményezte, hogy az amúgy hidraulikailag megfelelően méretezett kisebb vízhozammal terhelt csatornák egyre nagyobb arányban elvesztették öntisztulási képességüket, minek következtében egyre több szilárd anyag marad a csatornában. A kiülepedő száraz anyag gyakrabban okoz dugulást.

Külön meg kell említeni az elválasztott rendszerű csatornákba illegálisan bevezetett csapadék többirányú negatív hatását. A felszínről lefolyó vízzel jelentős mennyiségű homok kerül a csatornába, ami gyorsan le is ülepszik és dugulást okoz.

Sok gondot jelent, a szennyvízzel együtt kibocsájtott sokszor jelentős mennyiségű háztartási zsíradék és olaj, és a szénhidrogén származékok
A műanyag vezetékanyagok elterjedésével egyidejűleg tapasztalható a zsíroknak és olajoknak a műanyag felületen való erős megtapadása és felvastagodása. Ezeket a lerakódásokat még a magas nyomású csatornatisztító berendezések is igen nehezen tudják a felületről eltávolítani.

-    Egyes szénhidrogén származékok akár a műanyagcső anyagának beoldódását és ezzel a csőanyag idő előtti tönkremenetelét is okozhatják.
-    A beton és ac. anyagú csövekre kirakódó zsiradék jelentősen növeli ezen csőanyagok korrózióját.

A szennyvízátemelők üzemeltetésénél okoz rendszeres meghibásodásokat az elsősorban a háztartásokból a szennyvízbe kerülő csatornaidegen anyagok jelentős mennyisége. Ilyenek a részben műszálas, vízben nem oldódó, foszló mosogató és törlőkendők, felmosó eszközök maradványai, a kisebb méretű, fém, műanyag hulladékok, állati eredetű csontok. Ezeknek az anyagoknak a jelenléte jelentősen növeli a szivattyúdugulások és szükséges tisztítási munkák számát, ami negatívan befolyásolja a berendezések energiafelhasználását, a hibaelhárítások és karbantartások költségeit, illetve a szivattyúk idő előtti tönkremenetelét okozzák

Az átemelők másik jelentős költségnövelő tényezője az illegális csapadékbekötések okozta hidraulikai terhelésnövekedéssel járó többlet elektromos energiaköltség, valamint az átemelőkbe kerülő homoknak a koptató hatása.

A csapadékos időszakban fellépő túlterhelés szennyvízelöntéssel járhat, fertőzésveszélyes állapotokat előidézve.

Az illegális csapadékbekötések felderítését, és felszámoltatását rendszeresen, illetve eseti jelleggel is végezzük.

A szilárd hulladékkal jelentősen terhelt hálózati szennyvízátemelőknél anyagi lehetőségeink keretein belül aprító berendezéseket építtetünk be.

Összességében megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna hálózaton szolgáltatóként felelősségteljesen végzett hibaelhárítási, karbantartási, felújítási és beruházási munkálatokkal párhuzamosan a fogyasztói oldalon is megjelenik, illetve fokozódik a környezettudatos vízhasználat és szennyvízkibocsátás, akkor hosszú távon jelentős költségmegtakarítás érhető el, ami egyaránt érdeke a fogyasztóknak és a szolgáltatónak is, ez által ezt  közérdeknek nevezhetjük.
 

1. kép: csatornatisztítás közúton

1. kép: csatornatisztítás közúton

2. kép: ideiglenes szennyvízátemelés a lezárt szakaszon

2. kép: ideiglenes szennyvízátemelés a lezárt szakaszon

3. kép: csatornabúvár munka közben

3. kép: csatornabúvár munka közben



Címkék: debreceni vízmű | csatornahálózat
Megosztás  |  

Hozzászólások

4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
4025 Debrecen,
Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
Lap tetejére