2018 nyara sokáig emlékezetes lesz, mert a valamikor megszokott helyett a „nyár” már tavasszal jelentkezett és a nyár közepe inkább tavaszias volt. Bár lassan azt kell mondjuk, hogy ezek az „évszak cserék” lesznek a természetesek…
A március végéig maradó telet átlagnál melegebb április vége/május eleje követte. A május vége és június eleje száraz, néha már forró időszaka után csapadékos, kellemetlenül hűvös június-júliusi nyár volt. Ezt végül egy hosszú, forró és aszályos augusztus követte.
Mindez a vízfogyasztásban is jól követhető volt mind országosan, mind Debrecenben. A fogyasztási igényekkel párhuzamosan alakultak a víztermelési adatok.
Az adatokat elemezve két maximális víztermelési időszakot találunk:
- május vége (néhány nap)
- augusztus (szinte teljesen).
A vízfogyasztást a tavaszi időszakban a hőmérséklet és csapadék viszonyok határozzák meg, azok maximális/minimális értékei, az egymást követő forró/hideg és aszályos/csapadékos napok együttes hatása befolyásolja a vízigényeket.
Leegyszerűsítve: ha hideg van és sok a csapadék, kevesebb a vízfogyasztás, a forró és aszályos időszakban pedig nő a vízigény.
Így a havi víztermelési adatokat nézve a június-július időszak alacsonyabb értékei érthetőek. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy júniusban 16, míg júliusban 12 csapadékos nap volt, további magyarázatot kapunk a kisebb víztermelésekre.
Az évszakhoz képest melegebb május, mely ugyan az április-augusztus időszakban a legtöbb havi csapadékot (76,0 mm) hozta és nagyobb vízigényű volt, mint a június, vagy július. De ez a havi csapadékos napok kis száma (6 nap) és a május 27-én lehullott 45,0 mm ismeretében teljesen érthető.
Az augusztusi, hosszan tartó csapadékhiány és a forróság együttesen a nyár legnagyobb havi víztermelését eredményezte.
A 2018. éven belül a maximális víztermelési napok közül – ezek után nem meglepetésre, hiszen a május végi hirtelen melegre még emlékszünk – május 31. vezet 46.167 m3 értékkel, míg az augusztusi aszályban mért augusztus 9-ei adat 44.598 m3 csak a második.
Ha a nyári hónapokat az elmúlt 10 évben a víztermelés és az azt meghatározó időjárás szempontjából nézzük, azt találjuk, hogy a hasonló júliusi víztermelések gyakoriak. Azaz a júliusok időjárása gyakran olyan volt, mint az idei. Kiugróan alacsony volt 2011 júliusa, amikor a havi termelés 1.141 ezer m3 mennyiséget rögzítettünk. Az augusztusokat nézve hasonló víztermelés (1.270 ezer m3) volt az elmúlt 10 évben, kivéve a 2011., 2014. és 2016. évet, amikor a hidegebb, csapadékos augusztusban a víztermelés kevesebb volt. Azaz ha ez a tendencia marad (2 év forró, aztán 1 év hideg augusztus), 2019-ben hidegebb és csapadékosabb augusztus lesz.
Persze, ez még csak találgatás…
De egy biztos: ha megnézzük a valamikori napi maximális víztermeléseket, látható, hogy az 1980-as évek végén mért értékeknek (a csúcstartó a 1989.07.22-én termelt 121.777 m3 vízmennyiség volt) közelében sem vagyunk. Az csúcsra járatott napokat senki nem várja, de a víztermelő rendszer akkor is napokon keresztül megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet tudott szolgáltatni Debrecenben. Ez napjainkban, a felelősebb fogyasztás ismeretében még inkább igaz: a közműves ivóvízellátás Debrecenben mind mennyiségét, mind minőségét tekintve hosszú távon is biztonságban van.
Készítette:
Ujlaki Péter
vízgazdálkodási és ügyeletvezető
hidrogeológus mérnök
