Megszűnik a Lovász-zugi és a Vekeri tavi földmedrű szennyvíztisztító tó

Debrecen város szennyvizeinek tisztítása érdekében 1976-ban létesült a Lovász-zugi tórendszer, 1980-ban épült meg a mechanikai tisztítóegység, napi 80.000 m³ szennyvíz tisztítására. A város szennyvízkibocsátása ebben az időszakban ezt a mértéket is meghaladta, így különösen csapadékos időjárás esetén a tórendszer továbbra is fontos szerepet játszott a szennyvizek tisztításában. A napi 40.000 m³ kapacitású biológiai szennyvíztisztítás műtárgyainak üzembe helyezésére 1992-ben került sor. A biológiai tisztítómű kapacitásán felüli, mechanikailag tisztított víznek a tó továbbra is végezte az utótisztítását. A tisztítómű 1998 évi intenzifikálását követően a csapadékmentes időszakok városi szennyvizei teljes egészének biológiai tisztítása megtörtént, a tisztított szennyvíz közvetlenül a TÓCÓ vízfolyásba került. A Lovász-zugi tórendszer csupán záporok esetén kapott vízutánpótlást ötszörös hígítású, mechanikailag tisztított szennyezett vizet. 2010 óta a Lovász-zugi tórendszer semmilyen formában nem kap vízutánpótlást, így a területnek környezetvédelmi szempontból időszerű rekultivációja megkezdődhetett.

A környezetvédelmi előírások szigorodása miatt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatban kötelezte a Debreceni Vízmű Zrt.-t, hogy a szigeteletlen földmedrű, a szennyvizek utótisztítását végző tavainkat szüntessük meg. A tájseb helyreállítása, a terület rekultivációja jelentős költségráfordítást igényel. A megvalósítás érdekében társaságunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az ÉAOP keretében sikeresen pályázott és elnyert mintegy 300 millió Ft állami támogatást.

A támogatási intenzitás mértéke 90%, a 10%-os önrészt a Debreceni Vízmű Zrt. biztosítja. Sikeres közbeszerzési eljárás lefolytatásával a Kivitelező (Lisztes Trans Árufuvarozó Egyéni Cég – 4100 Berettyóújfalu, Nyárfa u. 10.) kiválasztásra került.

A kivitelezési munka ez év augusztus 12-vel megkezdődött, a befejezése az ősz végére várható.

A munkálatok végeztével a terület fásításra kerül, így a közelben élő szepesi lakosok az időszakonként előforduló, kellemetlen szennyvíz szaghatástól mentesülnek. A fák, bokrok megerősödését követően a terület ideális fészkelő-költő hely lesz a hüllők és a madarak számára.