Szép lassan kiüresedik a megyei vízszolgáltató, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. A 78 önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaság tavaly még 68 településen szolgáltatta a vizet, s a többségükben a szennyvízszolgáltatást is ők végezték.
Illusztráció - Forrás: www.dehir.hu
2014 októberében a társaság közgyűlésén a tulajdonosok képviselői az integráció mellett foglaltak állást, de a döntés valójában nem arról szólt, hogy a céget olvasztják be egy nagyobb vízszolgáltatóba, csak a szolgáltatási területeket, azaz a településeket. Ezzel gyakorlatilag kimondták a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. végét. Ugyan a céget még nem szüntették meg, a májusi közgyűlésen valószínűleg erről határoznak majd, addigra ugyanis a részvénytársaság nem lesz vízszolgáltató egyetlen településen sem.
Idén januárban már 45 települést vett át tőlük a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., februárban egy szolgáltatási területet az Alföldvíz, április 1-jétől további 22 településen pedig a Debreceni Vízmű Zrt. fog szolgáltatni.
Mi lesz a dolgozókkal?
Kanyuk János, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. vezérigazgatója a Dehir.hu érdeklődésére elmondta, tavaly még 350 dolgozójuk volt, ma már csak százan vannak. Ez azonban nem elbocsátás eredménye, ugyanis az új vízszolgáltatók átveszik az embereiket. A vezérigazgató abban bízik, mindenkinek lesz munkája a teljes átalakulás után. A vízszolgáltatás mellett a cég laboratóriumi tevékenységet végez, a labor jövőjéről és a debreceni székhelyükről is dönthet a májusi közgyűlés. A raktárkészletüket egyébként már javában árulják.
Az okokat firtató kérdéseinkre Kanyuk János azt mondta, a rezsicsökkentés és a közműadó sem jött jól a cégnek, illetve a vízi közművek tulajdonosainak, az önkormányzatoknak fizetendő bérleti díjak is megterhelték a költségvetésüket. A cégnek egyébként csak az önkormányzatok felé van adóssága, épp a bérleti díjakból. A vezérigazgató kiemelte, az új víziközmű törvény alapján a jövőben csak a nagyobb vízszolgáltatók maradhatnak meg, s várhatóan a jövőben még tovább csökken majd a számuk, emiatt és a bérleti díjak elmaradása miatt hozhatták meg a döntést az önkormányzatok.
A Debreceni Vízmű is terjeszkedik
A debreceni önkormányzat tulajdonában lévő Debreceni Vízmű Zrt-nek már a 2000-es évek közepén megszületett az integrációs terve, amit azért alkottak meg, hogy minél több településnek fel tudják kínálni azt a minőséget, amit a debreceniek élvezhetnek – mondja Ányos József. A Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója hozzátette, ennek eredményeként Debrecen mellett már három nyírségi településen is ők a vízszolgáltatók, illetve a megyében Biharkeresztesen és Ártándon a szennyvíz-szolgáltatást látják el.
Április 1-jétől 22 hajdú-bihari települést vesznek át a megyei vízműtől. Ezek közül négy település – Hajdúsámson, Mikepércs, Ebes és Sáránd – helyzete annyiban különlegesebb, hogy innen a szennyvíz a közös uniós programnak köszönhetően eddig is a Debreceni Vízmű szennyvíztelepére érkezett. Az EU emellett azt is előírta, hogy egy cégnek kell ezeken a településeken ellátni a víz- és szennyvízszolgáltatást, azaz előbb vagy utóbb mindenképp megtörtént volna a szolgáltatóváltás.
A többi település, amit átvesz a Debreceni Vízmű, Biharkeresztes térségében van. A szolgáltatóváltással a víz- és szennyvízdíjak sehol nem emelkednek, sőt a korábban említett négy településen kevesebb szennyvízdíjat kell majd fizetni. Ennek oka, hogy az EU a közös uniós program miatt azt is előírja, hogy egy cégnek egységes áron kell szolgáltatnia. Épp ezért a sámsoniak és a mikepércsiek is a debreceni szennyvízdíjat fizetik majd, ami alacsonyabb, mint amennyit a megyei vízmű számlázott nekik.
A szolgáltatási díjak mellett a bérleti díjakon sem lehet változtatni, így a Debreceni Vízmű is annyi fizet majd az önkormányzatiknak a víziközművek használatáért, mint amennyit a megyei vízműtől kaptak. A Debreceni Vízműnek lesz még egy komoly kiadása az új területek átvételével; 68 millió forinttal több közműadót fizetnek majd, mint eddig.
Csak a nagyok maradhatnak
Ányos József vezérigazgató elmondta, a megyei vízműtől kapott adatok és az ő gazdálkodásuk, működésük ismeretében úgy kalkulálnak, nullszaldósan tudják majd ellátni a szolgáltatást ezen a 22 településen. Kérdésünkre, hogy miért vállalnak pluszmunkát és kockázatot, ha nem lesz profit, Ányos József több okot is felsorolt.
Az új víziközmű törvény 150 ezres úgynevezett fogyasztói egyenérték számhoz köti a működést, de várhatóan ezt hamarosan 300 ezerre vagy még magasabbra emelik. A Debreceni Vízmű Zrt. a 22 új településsel együtt 500 ezres fogyasztói egyenérték számmal bír majd, ami a vezérigazgató szerint „megnyugtató garanciát” ad arra, hogy a jövőben is működhet a cég. A másik fő motivációjuk pedig az, hogy minél több településen elérhető legyen az a minőség, az a szolgáltatási kultúra, ami a Debreceni Vízmű sajátja.
A Debreceni Vízmű Zrt. az új szolgáltatási területekkel átveszi a megyei vízmű munkatársait is, akik az érintett településeken dolgoztak, ők ráadásul több béren kívüli juttatást kapnak majd, mint eddigi munkáltatójuktól.
Forrás: dehir.hu
