52/513-513
4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
[Skip to Content]

Hírek

10
Oct

Legyen alapjog a vízhez való hozzáférés

2013-10-10 10:35

A Budapesti Víz Világtalálkozó az ivóvízhez és a szennyvízelvezetéshez való alapvető emberi jog nemzeti szintű megvalósításának lehetőségeit kutatva felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a víz nem árucikk, hanem az élet forrása, olyan alapvető jog, amely minden embert megillet.

Legyen alapjog a vízA Budapest Víz Világtalálkozó keretében a magyar Ombudsmani Hivatal és a svájci WaterLex nemzetközi vízjogi társadalmi szervezet október 10-én, csütörtökön délután a Millenárison vízkormányzással foglalkozó kísérőrendezvényt szervez, amely lehetőséget kínál egy nagyszabású nemzetközi kutatás bemutatására, és a vízhez való alapvető emberi jog nemzedéken belüli, illetve nemzedékek közötti elfogadtatására. Ezt a tevékenységet Áder János köztársasági elnök közreműködésének köszönhetően Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is figyelemmel kíséri.

A csütörtöki társrendezvény előzményeként Szabó Marcel, a magyar zöldombudsman és a svájci WaterLex nemzetközi vízjogi társadalmi szervezet kezdeményezésére ez év szeptemberében az ivóvízhez való egyenlő hozzáférés alapvető emberi joga megvalósításának lehetőségeiről tanácskoztak Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendes ülésének egyik kísérőrendezvényén. A szeptemberi tanácskozás célja az október 8-11-ig megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó előkészítése, valamint a 2015 utáni fenntarthatósági és fejlesztési irányelvek emberi jogi szempontból történő vizsgálata volt, különös tekintettel az ivóvízforrások használatára és kiaknázására. A genfi találkozón egyúttal bemutatták a magyar Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Külügyminisztérium által támogatott, nemzetközi szaktekintélyek hozzájárulásával megszülető tematikus kiadványt, mely segít a víz és az emberi jogok fogalmát tudományos szempontból összefogni és alátámasztani, továbbá átfogó képet ad a nemzetközi jogfejlődés ezen irányáról. A kötet a Pécsi Tudományegyetem Európa Központja és az Ombudsmani Hivatal által 2013 márciusában szervezett, elsősorban a vízhez való jog alkotmányos és európai uniós szempontjait vizsgáló nemzetközi konferencia tapasztalatait foglalja össze.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala már 2013 júliusában, a World Future Council és az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának genfi konferenciáján, majd az említett szeptemberi genfi ENSZ rendezvényen is kezdeményezte, hogy az ENSZ hivatalos partnereiként tevékenykedő nemzeti emberi jogi intézmények (többnyire az ombudsmani hivatalok) minél nagyobb számban vállalják fel a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét. Az ENSZ családhoz tartozó Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (ICC) égisze alatt a nemzeti ombudsmanok és emberi jogi intézmények együttműködése biztosíthatná a jövő nemzedékek érdekeinek nemzetközi szintű képviseletét, valamint az ENSZ iránymutatásainak és ajánlásainak hatékony nemzeti szintű megvalósítását. A magyar javaslat szerint ezzel a tevékenységgel kiegészíthetnék és egyfajta nemzeti végrehajtási feladattal ruházhatnák fel a közeljövőben felállítandó Jövő Nemzedékek Érdekeiért Felelős ENSZ Főbiztos munkáját. Ez a kezdeményezés is hozzájárult ahhoz, hogy az ENSZ Főtitkár „Nemzedékek közötti szolidaritás és a jövő generációk szükségletei” című 2013-as jelentésében a magyar Ombudsmani Hivatalt – Kanada, Finnország, Izrael, Új-Zéland és Wales intézményei mellett – a jövő nemzedékek érdekeit védő hat legfontosabb nemzeti emberi jogi intézmény között nevezte meg.

Mivel a 2010-es ENSZ határozat szerint a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, ezért a nemzeti emberi jogi szervezetek alkalmasak lehetnek ennek erőszakmentes védelmére. A csütörtöki kísérőrendezvény hangsúlyozni kívánja, hogy az alapvető emberi jogok védelmét szolgálni hivatott nemzeti emberi jogi intézményeknek fel kell hívniuk a társadalom és a döntéshozók figyelmét kétféle, egymással összefüggő egyenlőségre: az egyik az úgynevezett intragenerációs, azaz a ma együtt élők egyenlősége, ami alapján a legszegényebbek is hozzájuthatnak a létfenntartáshoz szükséges ivóvízhez, a másik az intergenerációs, azaz a jövőben élő nemzedékek sorsához kötődő felelősség – mai gazdálkodásunkkal garantálnunk kell a következő nemzedékek vízhez jutását.

A harmadik generációs alapjogok közé sorolt tiszta ivóvízhez való jog súlyosan sérül a növekvő vízhiány, a globális vízkereskedelem okozta egyenlőtlenségek és a gazdag országok erőfölénnyel való visszaélésének következtében. A több millió éves Ogallala, a világ egyik legnagyobb vízkészlete például több mint 2 millió ember napi ivóvízszükségletét és az öntözéshez használt vízigény 30%-át biztosítja az Egyesült Államokban. A túlhasználat az elmúlt 60 évben jelentősen csökkentette a sekély talajvíz mennyiségét, bizonyos területeken teljesen kiapasztva a forrásokat. A talajvíz megújuló természeti kincs, de esővízen keresztül termelődik újjá, ami több százezer évet vesz igénybe. Nem csoda tehát, hogy a még megmaradt szennyezetlen vízkészletek miatt egyre gyakoribbak a konfliktusok, a birtoklásukért folytatott vízháborúk.
A bolíviai Cochabambában 2000-ben kitört tiltakozások a városi ivóvíz-szolgáltatás profitorientált magánosítása és a vízdíjak jelentős emelése ellen (melyeket erőszakkal vertek le, de végül a privatizáció meghiúsult) jól példázzák ezt a helyzetet. 2002-ben a Buenos Aires-i lakosok a nemzeti ombudsmanhoz fordultak segítségért a Matanza-Riachuelo folyó szennyezésének megállítása érdekében. Az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, mely végül 2006-ban meghatározta a hatóságok felelősségét és kötelességeit, tisztább jogi környezetet teremtve a jövőbeli hasonló problémák megoldásához. Az eset arra is rámutat, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések emberi jogi megközelítésben is kezelhetők.

A vízhez való jog nem csupán az élethez való jog első generációs alapjogához kapcsolódik, hanem a harmadik generációs egészséges környezethez való joghoz is. Ennek következtében az államnak alapvető felelőssége mindazon jogi szabályok megteremtése és minden szükséges beruházás elvégzése, ami a vízkészletek ésszerű, egészséges és megújuló használatához kapcsolódhat. A felhasználható vizeink egy része a nem-megújuló, vagy csak nagyon hosszú idő elteltével megújuló felszín alatti vízforrásainkból származik. Rendkívüli elővigyázatosságra, óvatosságra, és a jövő nemzedékekkel szembeni igazságosság követelményének maximális figyelembevételére van szükség e vízforrások használata, hasznosítása terén.


A kísérő rendezvény időpontja: 2013. október 10. csütörtök 15:25-15:55 óra
helyszíne: Millenáris Park, Business Leaders’ Forum Stage, HALL B

Forrás: greenfo.hu


Címkék:
Megosztás  |  

Hozzászólások

4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
4025 Debrecen,
Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
Lap tetejére