Kevesebb a pénz a vízben

Csökken a hazai víziközmű-szolgáltatók bevétele, mert csökken a vízfogyasztás, és kisebb lett a lakossági tarifa is, miközben újabb terhek rakódtak a víziközmű-szolgáltatókra. Bár az ágazati integráció jót tett a szegmensnek, a fennmaradt 42 vállalat összességében mégis veszteséges lehetett a múlt évben.

Évről évre kisebb a hazai víziközmű-szolgáltatók együttes árbevétele a KPMG kft. tanulmánya szerint, amely a Magyar Víziközmű Szövetség megbízásából (Mavíz) megbízásából készült. A 2012 óta tartó csökkenés fő okai a 2013. július 1-jétől hatályos, lakossági rezsicsökkentés és a csökkenő vezetékes ivóvízfogyasztás. Ezek hatását csak részben ellensúlyozza az új szennyvízberuházásokhoz köthető forgalomnövekedés. Ráadásul a rendkívül magas fix költség hányaddal működő iparág üzemi szintű eredményességében a közműrendszerek hossza után fizetendő, a szolgáltatók által nem befolyásolható és nem továbbhárítható közműadó is évi 12,5 milliárd forintos kiesést jelent. A tanulmány szerint a csökkenő bevételek és növekvő ráfordítások mellett a víziközmű ágazatban 2014-ben összességében veszteséges lehet.

Mindez 42 társaságot, azokon keresztül pedig mintegy 20 ezer munkavállalót érint. A víziközmű törvény által előírt integráció előtt még közel 400 céget számlált a szakma, és még a folyamat lezárulásának tekintett 2013 végén is 46-an voltak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai (MEKH) alapján. Ez utóbbi számaiból kiviláglik a terület integráció előtti széttagoltsága, aminek alapján feltételezhető, hogy az integráció nélkül és egyéb feltételek változatlansága mellett a víziszakma 2014-ben még inkább veszteséges lenne. Ugyanis a folyamat megkezdése előtt, 2012-ben egy víziközmű szolgáltató átlagosan mindössze 8-9 települést látott el, 2014 januárjában viszont, a vállalat-összevonások eredményeként már 69-70-et. A felhasználói egyenértékek (FE) esetében 2012-ben az átlagos érték 40 ezer FE volt szolgáltatónként, 2014 januárjában viszont már 302,8 ezer FE.

A KPMG-tanulmány megoldási javaslatokat is megfogalmaz, például a pótlási és felújítási fedezet hiányára, a zöldmezős beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokra és egyéb, a mindennapi működést érintő kérdésekre.

A helyzetkép szerint Magyarországon 2015-re már minden településre bevezették az ivóvizet és a háztartások 95 százaléka fér hozzá a hálózathoz. Így az éves mintegy 440 millió köbméter vízfogyasztás háromnegyede lakossági felhasználáshoz köthető, és az egy főre jutó napi átlagos lakossági vízfelhasználás 90-100 liter. 2013-ra a háztartások 75 százaléka kapcsolódott a csatornahálózatra csökkentve ezzel a környezetterhelést.

A szolgáltatók a MEKH-től kapott működési engedély birtokában végezhetnek víziközmű szolgáltatást. A tarifákat a szektor felügyeletét ellátó miniszter, a hivatal által javasolt hatósági díj figyelembe vételével rendeletben állapítja meg. A MEKH vizsgálata szerint egyébként a szolgáltatatók 2012-ben alkalmazott díjai nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak. Ezért a hivatal 79 víziközmű-szolgáltatóval szemben indított díjfelügyeleti eljárást, amely 113 települést és 425 000 felhasználót érintett. Az ellenőrzés a hazai települések 3,5 százalékát érintette. A leggyakoribb jogsértés a díjaknak a jogszabályban megengedett 4,2 százalékosnál magasabb emelése és a díjszerkezet módosítása volt.

Forrás: Világgazdaság Online