52/513-513
4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
[Skip to Content]

Hírek

03
Jan

Bek Pál királyi biztos, a cívisváros első csatornáztatója

2018-01-03 12:19

Kétszáz éve, 1817-ben új királyi biztos lépett hivatalba Debrecenben. Jogász elődeitől eltérően bökönyi Bek Pál (1758–1827) királyi kamarás „Téglás örökös ura” mérnökként szorította rá a várost szokatlan mértékű fejlesztésekre.

Konfliktusokkal is terhes, tízesztendős ténykedése napjainkig ható építészeti, városszerkezeti változásokat eredményezett.

A város legmélyebb pontja

Az evangélikus papi családban felnőtt Bek (Beck, Bekk) Pál téglási uradalmának gyakori vendége volt Csokonai Vitéz Mihály, aki mecénását tisztelte az irodalmat és művészetet kedvelő főúrban. Gyakori vendége volt Kazinczy Ferenc éppúgy, mint Kölcsey Ferenc. Bek ismerhette Debrecent, mert anyósa a Piac utcán vásárolt bérházat a lányainak. A mai Tisza-palota telkének északi kétharmadát 1799-ben, majd ehhez a 15 boltból és hatlakásos egyemeletes bérházhoz 1817-ben a városháza felőli szomszédos ingatlant. A „méltóságos úr” a saroktelkén lebontott régi ház helyén gyakorlott földmérőként maga jelölte ki 1821-ben a mai Tisza-palota déli sarkát a Piac utcán, meghatározva vele a rendezetlen Rózsa utca (akkor Büdös köz) új vonalát és az akkor még csak tervekben létező városháza elhelyezkedését is.

Bek Pál talán legnagyobb hatású debreceni ténykedése volt, amikor a szenny- és csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését megindította. 1817. szeptember 26-án elhelyezte a föld alatti csatornahálózat alapkövét a Miklós utcai kapunál a korabeli város legmélyebb pontján. A kifolyó kijelölésével egyidejűleg elrendelte a „víz kitakarodása” érdekében feltétlenül szükséges városi „lejtmérések” (szintezések) elvégzését. Az utcák magasságmérésével 1824 tavaszán jutottak olyan állapotra, hogy a királyi kamara mérnökei által tervezett téglafalú boltozott csatornák építése elkezdődhetett. Helyi készítésű „vasas” téglák felhasználásával a Miklós utca vége felől indult a kivitelezés Litsmann József kőműves vállalkozásában.

Egybefüggő tér

A nyílt árkok megszüntetésekor a főutcai 600 méter hosszú Nagyhíd is fölöslegessé vált, így 1824-ben azt is szétbontották. A teljes csatornahálózat az 1830-as években készült el. Bek Pál hivatali intézkedéseinek következményei napjainkban is láthatók. Például a Zamenhof és Rózsa utcák közötti telkek egyesítésével ő alakíttatta ki azt a nagy telektömböt, ahol két ütemben – még egyemeletesként – felépült a bérháza, amit unokája, Degenfeld Ilona és a férje, Tisza Kálmán bővíttetett a mai kétemeletes Tisza-palotává. Mögötte, szintén Bek Pál javaslatára az ott volt ősi házak helyén egybefüggő teret hoztak létre színházépítés céljára.

Ez a „teatrum fundusa” a mai Dósa nádor tér, ami lányának, Bek Paulinának a férje, Degenfeld Imre kérésére maradt beépítetlen. Szintén a királyi biztos ötlete volt, hogy a Cegléd (Kossuth) utcai csatorna megvalósítását kapcsolják össze az építendő városháza első szakasza, a „tömlöczház” építkezésével, mert az „Újj Város Házának plánumába, a’ van elő adva”, hogy a „tsunyaság” „Föld alatt való Canálisokon takarodjon ki”. (Ezeket Povolny Ferenc építőmester készítette el).

Megnyittatta a Nagyerdőt

Ugyancsak a „comissarius” utasítására kezdték feltölteni a mai Déri tér helyén a Paptavát. Így a Kollégium füvészkertje céljaira oda kellett szállítani az ősi városháza udvarán összedűlt börtönépület alól kikerült „jó zsíros földet”. Sok vita árán sikerült azt is elérnie, hogy a magisztrátus a Nagyerdő város felé eső részét megnyitotta a pihenni, kikapcsolódni vágyók előtt, ahol Bek Pál kezdeményezésére felépült a fürdőház, a ma is álló (régi) Vigadó.

A kortársak 1827-ben, amikor tízéves hivatali munka után halálos ágyba kényszerítette a királyi biztost a betegség, átnyújtották neki Debrecen legmagasabb kitüntetését.

A teljes cikk ITT olvasható.


Címkék:
Megosztás  |  

Hozzászólások

4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
4025 Debrecen,
Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
Lap tetejére