52/513-513
4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
[Skip to Content]

Hírek

19
Jun

A rezsicsata tönkreteszi a közműcégeket

2014-06-19 08:38

A települések eltitkolnák, hogy nehéz helyzetbe kerültek a közműcégeik, pedig közérdekű adatokat kértünk. , a rezsiharc egyik legnagyobb vesztese Budapest, az itteni társaságok többsége csak állami és fővárosi többlettámogatással tudta túlélni az elmúlt évet.

Nem könnyű megtudni, hogy miképp hat a rezsicsökkentés az önkormányzatok tulajdonában lévő közműcégekre. Mivel elkészült az említett vállalkozások (városi vízművek, távfűtő, valamint hulladékkezelő cégek) tavalyi mérlege, megpróbáltunk utánajárni, hogy e gazdasági társaságok árbevétele, nyeresége és beruházóképessége hogyan változott a díjak mérséklését követően.

A pécsi biokom nyeresége is esett
A pécsi Biokom nyeresége 245 millióról 65 millióra esett vissza
Fotó: Kocsis Zoltán

Nagyvárosok cégeit kerestük meg, ám sokan elzárkóztak a választól, noha közérdekű adatokat kértünk, amelyeket az érintetteknek kötelességük lenne prezentálni. Eger, Nyíregyháza és Szolnok önkormányzati közműcégei nem álltak szóba velünk. A hallgatás – forrásaink szerint többnyire – azt takarja, hogy a cégek kondíciói sokat romlottak, ám erről – félve a rezsicsökkentést elrendelő kormány retorziójától – nem akarnak beszélni.

Amúgy várható volt, hogy a közműcégek árbevétele és nyeresége jelentősen csökken a rezsicsökkentés miatt, sőt született olyan prognózis is, hogy veszteségbe futnak ezek a gazdasági társaságok, s így az önkormányzatok kormány által lenullázott adóssága kezd újratermelődni. Azt, hogy ez a folyamat elindulna, egyik önkormányzat sem erősítette meg.

A távfűtőket az állami dotáció segíti

A veszteségessé válás különösen a távfűtő cégeket fenyegette, főleg azokat, amelyek adottságuk okán drágán vásárolják az energiát. A kormány tavaly összesen 21 százalékos fűtésdíjcsökkenésről rendelkezett, az ebből eredő mínusz javát azonban az állami költségvetés mintegy 100 milliárdos dotációval kiegyenlítette. A díjcsökkentés hatására a Pécsi Távfűtő Kft.-nél az előző évi 7,6 milliárdos bevétel visszaesett hétmilliárdra, s ez veszteségbe vitte volna a korábban 100-120 millió forint nyereséget elérő céget, mivel azonban a Pétáv kapott csaknem 700 milliós támogatást, a kft. a korábbihoz hasonló mértékű nyereséggel zárt. A debreceni, győri és a miskolci önkormányzat távfűtő cége is megőrizte nyereségességét – tudtuk meg az érintett társaságoktól –, ám hogy milyen számokat takar ez a kijelentés, azt nem részletezték. A múlt évben 4,4 milliárd forint árbevételt elérő Szegedi Hőszolgáltató Kft. 516 millióval kevesebbet kasszírozott a fogyasztóktól a rezsicsökkentés okán, s bár az állam 1,6 milliárdos támogatást biztosított a cégnek, a kft. 263 milliós mínusszal zárta az esztendőt. Amúgy a cég korábban is veszteséges volt, az elmúlt négy év negatív eredményét az önkormányzat és külső tulajdonostársa egymilliárdos tagi kölcsönből finanszírozta. Megtudtuk, hogy a cég csakis a biztonságos működtetéshez szükséges fejlesztéseket valósítja meg, ám a társaság írásos nyilatkozatából az nem derül ki, hogy ez a visszafogottság hosszú távon milyen kockázattal jár, és hogy a kényszerű takarékosság révén idén nyereségessé válhat-e a kft.

A vizeseknél hatalmas nyereség volt korábban

A vízszolgáltatók roppant visszafogottan csöpögtették magukról az adatokat. Nem tudjuk, hogy a Debreceni Vízmű Zrt.-nél tavaly sikerült-e kigazdálkodni a tízszázalékos díjcsökkenésből adódó kiesést, az idén viszont nullszaldós eredményt ígér a cégvezetés. Nem árt tudni, hogy 2010-ben 990 millió, 2011-ben pedig 1,3 milliárd (!) volt a cég adózott nyeresége, amit a város maradéktalanul kivett osztalékként. A győri Pannon-Víz Zrt. nem nyilatkozott, de a részvénytársaság mérlege már fent van a neten, s abból az látszik, hogy a cég üzemi eredménye – nyolcmilliárdos árbevétel mellett – 21 millióra apadt az egy évvel korábbi 507 millióról. A Szegedi Vízmű Zrt. 2012-ben 6,6 milliárdos árbevételt és 952 milliós adózott nyereséget ért el, a 2013-as mérleg 6,2 milliárdos bevételt és 539 milliós eredményt mutat. A vízdíjcsökkenésből 157 milliós kiesés adódott (idén már 330 millió lesz), a bevételt az is megcsapolta, hogy a kintlevőség – a díjcsökkenés ellenére – 259 millióról 350 millióra nőtt.

A pécsi Tettye Forrásháznál elmondták, hogy az 5,2 milliárd árbevételű cég nyeresége hétmillióra esett vissza. 2011-ben még 327, tavalyelőtt pedig 116 millió volt az önkormányzati cég adózott eredménye. A pécsi cég ugyanakkor – akárcsak korábban – tavaly is egymilliárd forintot költött a felújításokra, ami megfelel a nemzetközi elvárásnak, hisz ez a ráfordítás elegendő ahhoz, hogy az ivóvízvezetékeket 30, a szennyvízcsatornákat 50-60 év alatt lecseréljék. Hogy a többi városban mennyit áldoztak a vízműhálózat felújítására 2013-ban (s fognak az idén), arra többnyire nem kaptunk választ, a kiszivárgott információk alapján azonban megközelítőleg sem annyit, mint amennyit kellene.

A Győr-Szol Zrt. Városgazdálkodási Igazgatósága arról számolt be, hogy a kommunálishulladék-szállítás díjcsökkenése 120 milliót vett ki a cég zsebéből. Hogy ez az ágazat veszteséges volt-e, arra nem kaptunk választ. Azt viszont elmondták, hogy a hulladékgazdálkodásban a fejlesztések forrása nehezen biztosítható. Az árait 18 százalékkal csökkentő pécsi Biokomnál nem panaszkodtak emiatt. Bár a 2,7 milliárdos árbevételű hulladékkezelő cég nyeresége 245 millióról 65 millióra esett vissza, az elmúlt években milliárdos fejlesztéseket megvalósító Biokom hasonló nagyságrendű beruházásokra készül ezután is uniós forrásokból.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. 14–25 százalékkal redukálta a szemétdíjat Csongrád megye székhelyén és a közeli településeken, s ez 338 milliós kiesést okozott a 3,4 milliárd árbevételű cégnek. Hogy az előző két évben 57, illetve 65 millió nyereséget abszolváló kft. eredményére ez miképp hatott, azt nem tudtuk meg. A cégnél elsorolták, hogy miként akarnak úrrá lenni pénzügyi nehézségeiken. A többi között üzemanyag-megtakarításra ösztönzik a sofőröket, teljes körű lesz a teljesítménybér alkalmazása, saját termelésű komposztot használnak a közterületeken, javítanak a munka szervezettségén, kereken százmilliót akarnak megspórolni a szúnyogirtás új módszerének bevezetésével, a drága alvállalkozókkal szerződést bontanak, nagy cégeknél alvállalkozóként munkát vállalnak, csökkentik a raktárkészletet. A legnagyobb megtakarítást azonban alighanem attól remélik, hogy több – az állam által fizetett – közhasznú munkást akarnak foglalkoztatni. Hasonló tervekről egyébként más közműcégeknél is említést tettek, és a várható leépítésekről is szóltak.

Az előbbiekből egyértelmű, hogy miközben a rezsiköltségek változása kellemesen érintette a lakosságot, a városi közműcégek szenvednek. A társaságok túlnyomó többsége nullszaldós vagy veszteségesen termel, s gazdálkodásukat a dotáció fordítja pluszba. Ám a támogatást a kormány csak adókból tudja előteremteni, amit meg a rezsicsökkentésnek örülő lakosság fizet majd be. Az önkormányzatok korábban gyakran jelentős osztalékhoz jutottak közműcégeik révén, ettől a bevételtől elestek, ami csökkenti a városok forrásait. A csökkenő bevételek miatt a közműcégek beruházóképessége is megrokkant – állították többen –, s ez az állapot aligha tartható évekig, hisz az elmaradó fejlesztések törékennyé teszik a közműcégek infrastruktúráját és üzembiztonságát. Ugyanakkor az is tény, hogy néhány közműcég – így a szegedi és a debreceni vízmű – a díjcsökkentés előtt rendkívül magas hasznot kaszált, ami arról vall, hogy talán indokolatlanul magasra lőtték be a díjakat.

Informálisan arról is hallani, hogy az önkormányzati cégek adóssága nőtt az elmúlt évben. (Pécsett például 2013 decemberében 10-11 milliárdra tették e cégek adósságát, a napokban meg 20 milliárdra.) Az efféle növekmény adódhat abból is, hogy nőtt a cégek forgóhitele, s erre a vállalkozások azért kényszerülnek, mert csökken a bevételük és nyereségtermelő képességük.

Budapesten szorul a hurok

A rezsiharc padlóra küldte a fővárosi közműcégeket. A cégek összesen tízmilliárd forintos eredménycsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni tavaly. A társaságok többsége csak állami és fővárosi többlettámogatással tudta túlélni az elmúlt évet.

A tisztán önkormányzati tulajdonban lévő négy cég – a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt., a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz), a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) – összesített adózott eredménye 2013-ban 550 millió forinttal csökkent. Ez azonban nem fejezi ki a rezsicsökkentés valós eredményhatását – mutatott rá lapunk kérdésére válaszolva a Budapest Városüzemeltetési Központ (BVK) –, mivel a társaságok az önkormányzattól, illetve a Főtáv az államtól is több támogatást, kompenzációt kapott a tervezettnél a szolgáltatási díjak kötelező csökkentésének ellensúlyozására. Ezek nélkül ugyanis összesen 6,8 milliárd forinttal (!) csökkent volna az érintett négy cég adózás előtti eredménye. A bevételkiesés vállalatonként eltérő mértékű volt, de arányaiban kétségtelenül a Főkétüsz járt a legrosszabbul: 2013 második félévében 40 százalékkal csökkent a bevétele a budapesti régióban. Az év egészében 300 millióval folyt be kevesebb.

Ugyanannyi munka kevesebb pénzért
Ugyanannyi munka kevesebbért
Móricz-Sabján Simon

A nagy közműcégek eredménye még látványosabban zsugorodott. A Főgáz értékesítés utáni bevétele 23,6 milliárdról 21 milliárdra, míg az adózás utáni eredménye 4,5 milliárdról 2 milliárdra csökkent. Ezt viszont a két tulajdonos – decembertől az MVM és az önkormányzat – osztalékként szét is osztotta egymás között.

A 2012-es évet 1,1 milliárdos mérleg szerinti eredménnyel záró Fővárosi Vízművek tavaly 111 millió forint eredményt ért el. Az idei évet egymilliárd forintos rapid tőkeemeléssel nyitotta, mivel enélkül visszavonhatták volna a cég működési engedélyét. A főváros várhatóan a tulajdonosi kölcsönből még meglévő 7,9 milliárdos részletnek is búcsút inthet. A cég 52 milliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. tavaly 4,654 milliárd forint adózott eredményt ért el, ellentétben a 2012-es évvel, amikor több mint hétmilliárdos eredményt könyvelhettek el.

Mint a BVK-tól megtudtuk, a társaság menedzsmentje folyamatosan dolgozik a csoporthoz tartozó tagvállalatok hatékonyságnövelésén. Tavaly 1,7 milliárd forint értékben hajtottak végre költségcsökkentési programokat. Ez azonban önmagában kevés lett volna egy ilyen mértékű negatív szabályozási hatás kivédésére, ezért vált szükségessé az önkormányzati, állami többletkompenzáció. A BVK nem tagadja, hogy az érintett társaságoknál 2014-ben is szükség lesz a fővárosi önkormányzat, illetve az állam támogatására, különös tekintettel arra, hogy a távhőszolgáltatások esetében idén is folytatódik a rezsicsökkentés, a kéményseprőknél pedig az idén további többletkötelezettségekkel és bevételcsökkenéssel együtt járó szabályozási változások következtek be.

A fentiek ismeretében aligha túlzó az ellenzék megállapítása: a rezsiharc egyik legnagyobb vesztese Budapest. A korábbi milliárdos osztalékok helyett immár a fővárosi önkormányzatnak kell százmilliókkal segítenie a szolgáltatóit a talpon maradásban.

A fővárosi ellenzék jóval az üzleti jelentések elkészülte előtt, már az idei költségvetési vitában kifejtette: a közszolgáltatókra nehezedő állami adó- és járulékterhek lassan ellehetetlenítik a cégek működését. Ez hosszú távon nem finanszírozható. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes akkor azzal vágott vissza, hogy a kormány a társadalmi viszonyokra reagált a rezsicsökkentéssel. A Habitat for Humanity Magyarország jelentéséből ugyanakkor kiderült, hogy a rezsicsökkentés hatására 2013-ban szemernyit sem csökkent a lakhatási szegénység.

Forrás: nol.hu


Címkék: rezsiharc | debreceni vízmű
Megosztás  |  

Hozzászólások

4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
4025 Debrecen,
Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
Lap tetejére