52/513-513
4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
[Skip to Content]

Hírek

01
Jun

8+1 tévhit az ivóvízről

2015-06-01 10:30

Komoly információmennyiség jut el hozzánk az egészséges étkezésről, életmódról. Ennek melléktermékeként gyakran alakulnak ki tévhitek a témában. Egy országos vízkeménység-felmérés kapcsán derült ki, hogy a vízről is van pár téves vélekedés a köztudatban. Mivel „testünk legfontosabb táplálékáról” van szó, most tisztázzuk a legnagyobb félreértéseket.

1. Magyarországon rossz minőségű a víz.

Nem igaz.

A nemzetközi felmérések alapján a vízművek kifejezetten jó vizet szolgáltat. Ahogy sok országban, a csapvíz hazánkban is a legellenőrzöttebb élelmiszernek számít.

2. Tényleg ki vagyunk-e téve ólommérgezésnek az ivóvíz által?

Nem igaz.

A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvízben még a legfrissebb, 2013. december 25-én csökkentett határérték egy tizedét sem éri el az ólomtartalom. Hasonló a helyzet a vidéki nagyvárosok területén is, így nincs okunk az aggodalomra. Az ólomcsövek cseréje az elöregedett vezetékekkel egyetemben egyébként folyamatos. (A veszélyes faktort nem az ivóvízszolgáltatók jelentik, a veszélyforrás többségében a régi épületek ólomvezetékeiben pangó víz).

3. Kávé készítésénél mindegy, hogy milyen vizet használunk.

Nem igaz.

Ugyan a kávéőrleményből származik az aroma lényege, a kávé 98%-a mégiscsak a víz. Érdemes alacsonyabb ásványi anyag tartalmú vizeket használni. Ennek oka, hogy mind a kávéból, mind a teából szárazanyagtartalmat vonatunk ki a főzés során. Több teszt bizonyítja, hogy magas ásványi anyag tartalommal telített vízben, nem tud annyi szárazanyag oldódni sem a kávéknál, sem a teáknál.

4. A kemény víztől vesekövünk lesz.

Nem igaz.

A kemény víz a vízzel működő berendezéseinknek árt. Nincs olyan hiteles adat, vagy kísérlet, amely bizonyítaná, hogy a keményebb vizek vesekövet, vagy egyéb problémákat okoznának.  (A víz 35 keménységi fokig emberi fogyasztásra alkalmas, és 18-20 fok környéki az ideális. Magyarországon - az alföld kivételével - közepesen kemény és kemény a víz.). A túlzott vízfogyasztás (ásványi anyagok kiválasztása) természetesen megterhelheti a veséket.

5. A lágyvíznek nincs hajápoló hatása.

Nem igaz.

Az eddig tapasztalatok és a fodrászok állítása alapján a lágyviz használatakor a haj, puhább, lágyabb, fényesebb érzetű lesz. Van aki az (balzsam)ecetes hajmöblítésre esküszik, és sok sampongyártó használ  vízlágyító anyagot a termék előállításakor.

6. Az ásványvizes palackok nem károsak a környezetre, mert újrahasznosítják őket.

Nem (teljesen) igaz.

Magyarországon 5 milliárd palackot dobunk ki évente, ebből 1,5 milliárd kerül újrahasznosításra. Mivel a műanyag palackok lebomlási ideje 450 év, a maradék 3,5 milliárd palack felhasználatlanul hever.

7. A WC öblítés nem ivóvízpazarlás.

Nem igaz.

Az elterjedt WC-technikákkal átlagban egy lehúzáskor 6 liter, naponta 60-80 ivóvizet változtatunk szennyvízzé. Korszerű tartályokkal a vízmennyiségét ~30 százalékkal csökkenthetjük. Az igazán jó megoldás a "szürkevíz hasznosítás" lenne; amikor összegyűjtött esővízzel, vagy fürdővízzel húzzuk le a WC-t.

8. Azért kell vízlágyító, víztisztító kütyüt használni, mert a víz rossz, egészségre káros.

Nem így igaz.

Vízlágyító berendezést akkor használhatunk, ha azt szeretnénk elérni, hogy a keményebb víz ne tegye tönkre a kávéfőzőt, mosógépet, bojlert, fűtést; bőr- és hajápolási szempontjaink vannak, vagy unjuk, hogy egyfolytában vízköves a csempénk – egyáltalán kiszámoltuk, hogy a kemény víz okozta gondok többe kerülnek mint a vízlágyító egyszeri költsége.
Víztisztítót akkor érdemes használnunk, ha szeretnénk a csapvizet még jobban tisztítani, ásványi anyagokkal
dúsítani, vagy kávéhoz, teához optimalizálni, vagy kibekkelni az ásványviz hazacipelését.

9. A meleg autóban tárolt ásványvíznek azért rossz az íze, mert a forró műanyagból kioldódó mérgekkel keveredik.

(Valószínűleg ez) nem igaz.

Hiteles szakértői vizsgálatot nem találtunk**, de az igaz, hogy engedélyezést komoly vizsgálatok előzik meg, és olyan stabil szerkezetű műanyagok palackok kerülnek forgalomba, amelyet a víz nem tud feloldani. Így a kellemetlen ízhatás az autóban való többszöri felmelegedésnek/lehűlésnek tudható be. (Ha például friss ásványvizet egy lábasban többször felforraljuk, kihűtjük, majd langyosan megisszuk, hasonlóan kellemetlen íz- és komfortélményt fogunk kapni otthon is).

(**Jelenleg várunk az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság Vízhigiénés osztály hivatalos válaszára. Az eredményt publikálni fogjuk ugyanitt).


A bejegyzést írta: Matis Bálint, Lantos Tivadar, Dani Tibor.

A cikket kiegészítő képekkel, infografikákkal és videóval együtt megtekinthetik annak eredeti forrásán, a VGF Otthon blog-on.

 

 


Címkék: tévhitek a vízről | debreceni vízmű
Megosztás  |  

Hozzászólások

4025 Debrecen, Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
4025 Debrecen,
Hatvan u. 12 - 14.
52/513-513
Lap tetejére