Fejlesztések

Víztermelés

Vízhálózat

Szennyvízelvezetés

Szennyvíztisztítás

ISPA projekt

Fejlesztések

Víztermelés

A debreceni ivóvízellátó rendszer 2000-2002-es rekonstrukciójának ismertetése

A Svájci Államszövetség Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya 1993-ban írta alá a pénzügyi segítségnyújtásról szóló megállapodást. A megálla-podás céljai között kiemelten szerepelt a környezetvédelemmel és az energia-takarékossággal kapcsolatos projektek támogatása. A Debreceni Vízmű Zrt. a debreceni Szennyvíztisztító Telep korszerűsítésének 4,6 millió CHF értékű tá-mogatását követően újabb pályázatot nyújtott be a debreceni ivóvízellátó rend-szer rekonstrukciójára.
A 4,1 millió CHF értékű támogatás odaítéléséről 2000. januárjában döntött a svájci Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdasági Államtitkársága, a SECO, így 2000. decem-ber 11-én megkezdődhetett a projekt kivitelezése.
A teljes beruházás 1,2 milliárd forintba került, melyből a svájci kormány adomá-nya 688 millió forint volt.
A rekonstrukciós projekt fejlesztési ráfordításai:

Svájci adomány: 687.905 eFt
Eszközök beépítési ráfordítása: 470.294 eFt
Ivóvízminőség javítása, szűréstechnológia: 72.298 eFt
Összesen: 1.230.497 eFt

A beruházás szükségességét két tényező indokolta: a víztermelés kapacitásának kihasználtsága 50%-ra csökkent, ezzel egyidejűleg pedig romlott a költséghaté-konyság.
A korábban végzett karbantatási tevékenység igen magas költségei mellett is csak az adott technológiai szint fenntartására volt elegendő, az új beruházással a-zonban technológiai szintet lehetett váltani, melynek hozadéka a hatékonyság és a költségcsökkentés.

Az automatizálás és a távfelügyelet természetes velejárója a működtetés optima-lizálása, ez a debreceni projekten belül külön célfeladatként lett megfogalmazva.
Erre azért is volt szükség, mert az automatizálás következtében előálló optimali-zálás általában csak a résztechnológiák optimumát jelenti, amiből nem adódik a rendszer együttes optimuma. Ehhez rendszer szinten kell célfeladattá tenni az op-timalizálást, mely elvárás, mint legmagasabb fokú célkitűzés lett megfogalmazva a Debreceni Vízmű Zrt. ivóvíztermelő kapacitásainak rekonstrukciója során.

Az új szemléletmód alapján átalakított rendszer eredményei:
- Szervezetkorszerűsítés, élőmunka megtakarítás
(a korábban három önálló üzemként működő víztermelési rendszert egyetlen üzemmé lehetett átszervezni, a korábbi 96 fős létszám helyett 46 fő elégséges az új rendszer működtetéséhez)
- Költségstruktúra változás
(A fenntartási költségek helyett amortizáció, az egyéb ráfordítások csökkenése)
- Nagyfokú automatizáltság
- Energiatakarékosság, villamosenergia felhasználás csökkenése
- Szolgáltatási biztonság
- Vízminőség javulás

A rekonstrukció során az ivóvízellátó rendszer csaknem minden része érintve volt.

A beépített új berendezések:

Víztermelés

Kutak
- 87 db PLC (folyamatos adatként áll rendelkezésre a kutak minden fontos pa-ramétere, a 96 db kút mindegyike távműködtethető)

Búvárszivattyúk
- 32 db frekvenciaváltó (az egyes telepek nyersvíz kitermelése fokozatmentesen szabályozható)
- villamos teljesítménymérők, nyomásmérők (folyamatos információs adatként áll rendelkezésre a vízkitermelést végző búvárszivattyúk villamos teljesítménye, a szállított víz mennyisége, valamint a kitermelt vizet az üzembe szállító vezeték nyomásértéke)

Víztisztítás

Szűrők
-levegőmennyiség mérők
-motoros szabályozó szelepek
-zajcsillapítással ellátott fúvók
-öblítőszivattyúk pneumatikus szerelvényekkel
-telepenként egy darab
kompresszor

A tisztítástechnológiai rend-szerek oxidációs levegőel-látási alrendszere teljes egészében felújításra került. Megvalósult minden szűrő-tartálynál a szűrtvíz mennyiségével arányos automatikus levegő adagolás. A szű-rők ellenáramú mosatásához szükséges legkorszerűbb eszközök állnak rendel-kezésre.

Fertőtlenítés
- komplett vákuumos klórozó berendezés 500 l-es hordókkal
Az új berendezés a tisztított víz mennyiségéhez igazodóan juttatja a klórt az ivó-vízbe a víztározó medencék előtt és után, a víz tartózkodási idejét is figyelembe véve.
A berendezés érzékeli a hordók klórmennyiségét, azok ürülésénél automatikusan átkapcsol a töltött hordóra. A klóradagoló helyiség légterében automata szellőz-tető berendezés működik. Ezen kívül havaria elhárító berendezésekkel vannak ellátva a hordók.

Irányítástechnikai rendszer

Ivóvízszolgáltatás

Hálózati szivattyúk
- telepenként 5 db szivaty-tyú
(a szivattyúk névleges ka-pacitása az I-es és II-es telepen 500 m³/óra, a IV-es telepen 250 m³/óra. 4-4 szivattyú működik üzem-szerűen, az 5. beépített meleg tartalék)
-ebből 2 db frekvenciavál-tós szivattyú az I-es és II-es telepen
-motoros elzáró szerelvények
-elektromos kapcsoló berendezés
A frekvenciaváltók és motoros elzáró szerelvények beépítésével meg lett oldva a város mindenkori vízigényéhez történő legfinomabb szabályozás.

Víztorony
- szintmérők mindkét tárolótérben
- 1 db kétirányú mennyiségmérő
- 4 db motoros elzáró szerelvény

Az irányítástechnikai rendszer alapkoncepciója a tendenciavizsgálaton alapuló prognosztikus optimalizálás. E rendszer segítségével érhető el a szükséges villa-mos energia felhasználás, valamint az energiaköltség optimalizálása. Ehhez az a-lábbi hálózati paramétereket kell figyelni:

- telepi medencék és a víztorony teltségi állapota,
- a szintváltozás sebessége és iránya,
- a hálózatba ki- és beáramló víz mennyisége (termelés és fogyasztás),
- a fajlagos szivattyúzás villamos teljesítménye és annak költsége (a napszak és a negyedórák figyelembe vételével).

Az irányítási rendszer két lépcsős:

- globális szint
Összefogja az összes tározó állapotát, melynek figyelembe vételével történik a három vízmű telep központi irányítása a mindenkori vízigényekhez igazítva. E rendszernél szükséges a másodpercenkénti adatfrissítés.
- alapszint
Az egyes vízmű telepek saját irányítási rendszere, amely a telep irányítását foglal-ja magába, beleértve a termelő kutakat is.

Vízhálózat

Az 1995-2003. évi fejlesztések bemutatása

A vízhálózat bővítésének terve egyrészt a város délkeleti, déli részén a külső körvezeték déli zárásának befejezését, másrészt Ondód és Szepes városrészek vízellátását tartalmazta. A kilenc év alatt 86 km vízhálózat épült meg, a fejleszté-sek lakossági hozzájárulással részben társulati formában lettek megvalósítva.

Ivóvízvezeték építési munkálatok költsége a Debreceni Vízmű Rt-nél

Szennyvízelvezetés

Az iszaprodhasztó torony építése

A szennyvíztisztítási technológiát és annak kapacitását figyelembe véve a fejlesz-tési koncepció az alábbi feladatokat célozta meg:
- Csökkenteni a kikerülő szennyvíziszap mennyiségét és javítani annak minőségét
Miután a kikerülő nyers iszap elhelyezése mind drágább és egyre problematiku-sabb lett, DMJV Önkormányzata pályázott és 1993-ban 500 millió forint állami címzett támogatást nyert el egy korszerű megoldás megvalósítására. A támogatás felhasználása, az iszaprothasztók megépítése 1997-1998-ban fejeződött be.
Az iszaprothasztáshoz kapcsolódott egy kiegészí-tő fejlesztés. Az iszaprot-hasztáskor keletkező bio-gáz hasznosítása 2 db gáz-motoros áramfejlesztővel, melynek megépítését társa-ságunk 1998-ban kezdte meg 130,5 millió forint be-ruházási költséggel, illetve 30 millió forintos állami tá-mogatással.
Az állami támogatás helyett a Debreceni Vízmű Zrt. forintra átszámítva 127 millió forintos, vissza nem térítendő Phare támogatást nyert.
A debreceni Szennyvíztisztító Telep korszerűsítése során a rothasztó építéséhez kapcsolódóan az I. ütemben megvalósult a Phare támogatással 2 db generátoros biogázmotor, 1 db biogáz kéntelenítő berendezés és 1 db iszap-iszap hőcserélő berendezés szállítása.
A Debreceni Vízmű Zrt. saját forrásból finanszírozta az eszközök telepítését.

A homokfogó rekonstrukciós munkálatai

A megnövekedett mennyiségű biogáz hasznosítása érdekében 1999-ben döntés született a 3.sz. gázmotor beszerzéséről. A megvalósításhoz a társaság 120 millió forint hitelt vett fel, melyből 40 millió forint kamatmentes energia megtakarítást célzó Phare hitel.
A biogáz hasznosítás teljes bekerülési költsége 406.567 ezer forint.
A termelt-hasznosított energia értéke 2001-ben 65,8 millió forint a 70-75%-os kihasználtság mellett, mely 60%-ban fedezi a szennyvíztelep napi energiaszük-ségletét.
A gázmotorok együttesen 1,1 MWh villamos energia előállítását teszik lehetővé. Ezzel egyidejűleg a rendelkezésre álló hőteljesítmény felhasználásával az üzem földgáz felhasználása minimálisra csökkent.

Megnövelni a biológiai tisztítás kapacitását
Ennek keretében az 1994-ben létesült 40.000 m³/nap biológiai tisztítókapacitás intenzifikálással történő bő-vítése 1999-2000 évekre 214,7 millió forint beruhá-zási költséggel szerepelt a tervekben. Ez a beruházás a biológiai tisztítást 10.000 m³/nap kapacitással tervezte növelni.
A biológiai tisztítás technológiai folyamatának fejlesztése a tervezett 10.000 m³/nap helyett 20.000 m³/nap kapacitásbővüléssel valósult meg. A svájci kor-mány segélyéből lett finanszírozva a Szennyvíztisztító Üzemben a homokfogó és a rács rekonstrukciója, valamint a biológiai tisztítómű kapacitásbővítésének gépi berendezései 3.163.282 CHF, azaz 506.653.000 forint értékben.

Az építészeti és gépészeti munkákat a Debreceni Vízmű Zrt. saját forrásból és a „Kiemelt városok szenny-víztisztítása” fejezeti elői-rányzat terhére 134 millió forint állami támogatásból, valamint banki hitelből biz-tosította.
A Szennyvíztisztító Telep kapacitásbővítésének és re-konstrukciójának teljes be-kerülési költsége 1.144,4 millió forint volt.

Környezetvédelmi szempontból a projekt keretében megvalósult be-ruházások jelentősen csökkentették a levegő, a víz és a talaj terhelését.

ISPA projekt

Harminc év munkája négy év alatt
az ISPA projekt keretében 2005-2008. között
Debrecen és térségének csatornázottsága
a jelenlegi 60%-ról 95%-osra nő

Debrecen és térsége szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának fejlesztése

Debrecen és térsége szenny-vízelvezetésének és szenny-víztisztításának fejlesztése ér-dekében 2001-ben Debrecen négy környező településsel Hajdúsámsonnal, Ebessel, Sáránddal és Mikepércscsel összefogva közös pályázatot nyújtott be az ISPA európai uniós előcsatlakozási alaphoz. A pályázat kedvező elbírálás-nak köszönhetően a beruhá-zás 88,5 millió eurós költségének 58%-át az EU, további 32%-át állami támo-gatás finanszírozza, 10%-át pedig az önkormányzatok biztosítják.

A fejlesztés célja a térség felszíni és felszín alatti vízbázisainak védelme a csator-názottság növelésével, a szennyvíztisztítás hatékonyságának javításával.
A program 75.000 fő szennyvízcsatornázás alapellátási, 120.000 fő szennyvíz-csatornázás ellátási színvonal és üzemeltetési biztonság növelési, 220.000 fő sta-bil szennyvíztisztítási rendszerének megvalósítására vonatkozik.
Az érintett 5 település állandó lakossága közel 250.000 fő.
Az egy projektként való megvalósítást a következő tényezők indokolják:

- Az agglomeráció telepü-lései közötti viszonylag kis távolság.
- A térségi vízbázisok sé-rülékenysége, és a vízbá-zisvédelem térségi megva-lósításának igénye.
- A felszíni vizek viszony-lagos hiánya a területen.
-Tájvédelmi körzetek, vé-dett területek nagy száma a térségben.
- Az agglomerációra jel-lemző Debrecen központi helyzete és a kistelepülések nagy száma.

A projekt keretein belül tervezett fejlesztések leírása:

Debrecen térségi települések szennyvízelvezető
rendszerének kiépítése

Ebes

Lakosszám
4.541 fő
Lakásszám
1.380 db

Ebes 24%-os csatornázottsággal rendelkezik, kiépített nyomóvezetéken csatla-kozik a debreceni szennyvíztisztító telepre.
Tervezett gyűjtőcsatorna: 11.714 fm
Tervezett bekötőcsatorna: 6.967 fm
Bekerülési költség: 2 millió euro

Hajdúsámson

Lakosszám
10.527 fő
Lakásszám
3.362 db

Hajdúsámsonban és Sámsonkertben a csatornázottság jelenlegi aránya 10%, a meglévő hálózatra a rákötés 30%-os. A hajdúsámsoni szennyvíztisztító telep je-lenlegi kapacitása és kialakítása nem megfelelő, területe a távlati vízbázison hely-ezkedik el.
Tervezett gyűjtőcsatorna: 38.566 fm
Tervezett bekötőcsatorna: 23.743 fm
Bekerülési költség: 8 millió euro

Sáránd

Lakosszám
2.260 fő
Lakásszám
750 db

Közüzemi csatornahálózat nincs,a keletkező szennyvizet közműpótló műtárgyak-ban helyezik el, melyek jelentős része nem megfelelő kialakítású, szikkasztóként üzemel.
Tervezett gyűjtőcsatorna: 14.976 fm
Tervezett bekötőcsatorna: 7.560 fm
Bekerülési költség: 2,5 millió euro

Mikepércs

Lakosszám
3.390 fő
Lakásszám
1050 db

Közüzemi csatornahálózat nincs,a keletkező szennyvizet közműpótló műtárgyak-ban helyezik el, melyek jelentős része nem megfelelő kialakítású, szikkasztóként üzemel.
Tervezett gyűjtőcsatorna: 15.906 fm
Tervezett bekötőcsatorna: 8.280 fm
Bekerülési költség: 3 millió euro

Csatornaépítés Debrecenben

Debrecenben a meglévő köz-csatorna hálózat 410,4 km, ennek 70%-a korszerűtlen egyesített, 30%-a elválasztott rendszerű. A bekötőcsatornák hossza 226 km. Az elmúlt 5 év folyamatos csatornaépítési beruházásai mellett is csak 73%-os csatornázottsági a-rányt sikerült elérni.
Vízbázisvédelmi és közegész-ségügyi szempontok miatt rendkívül fontos a város keleti, délkeleti, déli területén az el-választott rendszerű szennyvíz-elvezető hálózat kiépítése. Az itt élő 55.000 fő szennyvizének elvezetése 134 km főgyűjtő és 37 km bekötő csatorna építésével oldható meg 33,5 millió eurós költséggel.

A debreceni egyesített csatornarendszer szétválasztása

Az egyesített rendszerű csapadékvíz elvezetésre is használt csatornahálózat szé-tválasztásával megakadályozható a jövőben, hogy esőzéskor a záporkiömlőkön keresztül a szennyvíz tisztítás nélkül felszíni vízfolyásba kerüljön.
29,8 km egyesített rendszerű csatorna szétválasztásával jelentős tehermentesítést kap a szennyvízgyűjtő rendszer. A munkálatok bekerülési költsége 6,4 millió euro.

Debrecen meglévő csatornahálózatának rekonstrukciója

A fejlesztések az érintett térség alapellátásán túl az ellátás színvonalának javítását is biztosítja. Sor kerül a 63 km belvárosi csatorna rekonstrukciójára részben fel-tárással, részben feltárás nélküli (NO-DIG) technológiával. A munkálatok beke-rülési költsége 18 millió euro.

A debreceni szennyvíztisztító telep fejlesztései

A szennyvíztisztító telep biológiai tisztítókapacitása 60.000 m³/nap. A fejleszté-sek megvalósulása után a szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mennyisége 53-58.000 m³/napra nő, ezért a telep biológiai és iszapkezelési kapacitása nem igényel bővítést.
A szennyvíztisztítás hatásfokának növelése és a környezetterhelési díj minimálisra csökkentése érdekében a biológiai tisztítástechnológia és az iszapvíztelenítés korszerűsítése valósul meg.
A szennyvíztisztító jelenleg jelentős szaghatással terheli a város déli részét, ami a technológiai berendezések lefedésével és a zárt térből elszívott levegő biofilteres szűrésével megelőzhető. A szennyvíztisztítás során keletkező biogáz hasznosítás-át egy újabb, 350 kW kapacitású biogáz motor oldja meg.
A fejlesztések bekerülési költsége 3 millió euro.

Debrecen Megyei Jogú Város
az ISPA pályázat gesztora

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata